Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

voltak városi (győri, szombathelyi, pápai, magyaróvári, komáromi, székesfehérvári) születésűek, akik jobbágy, polgári és nemes családokból származtak. A főapátok közül Magger Placidot a harmincéves háború zivatarai irányították Sziléziából hazánkba, Rumer Mártont tán a politikai fölsőbbség küldte St Lambrechtből Pannonhalmára (1689—93). Karner Egyed győri polgári családból származott, a többiek viszont a magyar nemesség tagjai voltak; Schleicher Elek főmonostori perjel, végül c. telki apát Würzburg környékéről került Pannonhalmára 1704-ben. A bencések tartózkodását illetően már említettük, hogy a korszak főapátai főleg a győri „Apátúr-ház"-ban laktak, ahonnét könnyebben tudtak Bécsbe, Pozsonyba, Budára utazni. De a XVII. századi apátok sem éltek székhelyükön, mert többen — pl. a dömölki Seiffrid Imre, Győry László, a bakonybéli Simoncsis Gellért — megtartották pannonhalmi perjelségüket. Miskóczy Bernát dömölki apát közben somogyi tizedszedő volt, utóda Karner Egyed a modori rendházat, Olasz István bakonybéli apát a csepregi plébániát vezette. A szegényes apáti székhelyeket a XVIII. század eleje óta kezdték elfoglalni — a bakonybélit Göncz Celesztin 1701-ben, a dömölkit Csatay Jeromos a 10-es évek elején, a tihanyit Grassó Willebald 1719-ben. Természetes, hogy a pannonhalmi rendtagoknak is csak egy része élhetett a főmonostorban. A többiek az apátságok lelki és anyagi ügyeit intézték, a gazdasági központok munkáját vezették, illetőleg plébániák élén állottak. A létszám gyarapodásával a XVIII. század közepe táján kialakultak aztán a fiókapátságok konventjei. 1746-ban azt kívánták, hogy Pannonhalma 40, Tihany 12, Bakonybél és Dömölk 6—6, Modor 9 tagú konventtel rendelkezzék. 1768-ban Dömölkön 10 fölszentelt és 2 laikus testvér élt, 1786-ban Pannonhalmán 22 presbyter, 1 diaconus, 1 subdiaconus, 11 növendék, Tihanyban 12, Dömölkön 10, Bakonybélben 9, Komáromban 7, Modorban 3, Győrött 4, bencés plébániákon 7 bencés tartózkodott s a megszűnőben lévő laikus intézményt már csak 3 testvér képviselte. A főapát a magyar kongregáció elnöke, a pannonhalmi nullius-egyházmegye főpásztora Pannonhalma főapátjai a visszaállítás óta egyöntetűen igényelték maguknak mindazokat a jogokat, melyeket évszázados fejlődés alapján Tolnai Máté korában X. Leó biztosított a főmonostor s annak feje számára. Mint az összes magyar bencés -779