Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

Pannonhalma azonban a török 1683. évi bécsi fölvonulása során szintén elpusztult s a romokban heverő apátság — a ma­gyar bencés jövő nagy kárára — képtelen volt nagyobb áldo­zatok vállalására. Ezért a főapát az osztrák, német és svájci bencés apátságokat szólította föl, hogy fizessék meg a kívánt f egy ver váltságot, ami által ők fiókkolostorokhoz jutnak, a ben­cés rend pedig új apátságokkal gyarapszik. A fölhívásnak lett is némi eredménye: a bécsi skótok 1700-ban Telkit, az alten­burgiák 1701-ben Tihanyt, a göttweigiek 1716-ban Zalavárt szerezték meg maguknak. Ettől kezdve Telki 1881-ig volt a skó­tok birtoka, melynek gazdasági kormányzását 2—3 osztrák ben­cés végezte, Tihanyt már 1716-ban átvette Pannonhalma s Ba­konybél és Dömölk mintájára fiókapátság lett; Zalavár 1873-ig állott Göttweig irányítása alatt — utána önálló, majd szintén Pannonhalma fiókapátsága lett. Simoncsics után pár évvel Lendvay Piacid főapát (1693—99) a bátai apátság megszerzése érdekében tett lépéseket. Lipót ki­rály meg is ígérte, hogy az első széküresedéskor bencés kézre adja a monostort. Ezt az ígéretét azonban sem o, sem fia, III. Károly nem váltotta be, noha Sajghó Benedek főapát (1722— 68) azt több alkalommal is szőnyegre hozta. Sajghó egyébként is sokat fáradozott ebben az irányban, mert más apátságokat — Szávaszentdemetert, Zselizszentjakabot, Földvárt, Koppány­monostort, Zebegényt, Tapolcát — is szeretett volna a rend szá­mára megszerezni s ebből a célból pénzáldozatoktól sem riadt vissza — törekvései mégis sikertelenek maradtak. Földvár és Pécsvárad jövedelme az 1733-ban létesített ,, Cassa parocho­rum" bevételeit gyarapította. így történt, hogy a középkorban hatalmas, de még a XVI. század elején is tekintélyes magyar bencés rend a XVII. szá­zadi visszaállítás után tulajdonképpen Pannonhalmára zsugoro­dott össze s a XVIII. század közepén onnét népesítették be a főmonostor fiókapátságait, onnét szervezték meg Tihany, Ba­konybél és Dömölk konventjeit, melyek korunk magyar ben­cés kongregációját alkották. Ennek a túlságosan is szerény helyzetnek a magyarázatát jórészt korunk gazdasági és társa­dalmi viszonyaiban találhatjuk meg. A főmonostor anyagi erősödése Pannonhalma főapátjainak és szerzeteseinek az energiáját a XVII. század folyamán nagy részben az anyagiakért, a megél­hetésért folytatott küzdelem vette igénybe. A jövedelmek egyik -772

Next

/
Thumbnails
Contents