Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

Mivel a Francia- és Németország között 1801-ben kötött lunevillei békében a német fejedelmek kénytelenek voltak lemondani a Rajna-balparti területeikről, Napóleon megengedte, hogy veszteségeikért a német katolikus egyházi intézmények (érsekségek, püspökségek, apátságok) államosításával, javaik kisajátításával kárpótolhatják magukat. Hiába tiltakozott az Egyház ezen megrablása ellen ismételten VII. Pius pápa — a kínálkozó alkalmat nemcsak a porosz és más protestáns uralkodók ragadták meg, hanem a katolikusok is, köztük elsősorban Miksa bajor választófejedelem. Hogy a fölvilágosodás eszmekörében élő fejedelmek mennyire elvesztették jogérzéküket, abból is látszik, hogy ily úton-módon többet nyertek, mint amennyit veszítettek. Csupán II. Ferenc császár nem óhajtotta ily áron a maga és kincstára javait gyarapítani. A „szekularizáció"-nak nevezett, 1802/3-ban végrehajtott pusztítás hatása szinte 100%-os lett. A regensburgi Szt Jakabot idegen, „skót" jellege mentette meg a föloszlatástól, a st blasieni konventet a karinthiai Szt Pálba, a wiblingenit Krakkóba telepítette át II. Ferenc. Zwiefalten elmegyógyintézet, Weingarten internátus, Michelsberg kórház, Neresheim hercegi kastély lett. Az otthonukat vesztett bencések több-kevesebb kegydíjban részesültek. A föloszlatott apátságok értékes egyházi fölszerelése legnagyobb részt elkallódott, könyv-, levél- és kézirattára azonban állami gyűjteménybe került, illetőleg nem egyszer ezekből szervezték meg azokat. így alakult ki a leggazdagabb német gyűjtemény, a müncheni könyvtár, melybe Tegernsee 2000, a regensburgi St Emmeram 1000, Benediktbeuern 700 középkori kézirata, a különböző bajor apátságok 1750 ősnyomtatványa jutott. Itáliában, annak északi részén már a 80-as években kezdődtek a nyugtalanságok. Toscanát ugyanis II. József öccse, Lipót kormányozta, aki bátyjával megegyezően gallikán, febroniánus és racionalista elveket vallott. Ezek alapján avatkozott be a bencések életébe is, amikor elrendelte, hogy apátságonként csak néhány tagot szentelhetnek pappá, de pasztorációs munkát azok sem végezhetnek. Megszüntette az apátságok exemptségét, Rómával való közvetlen kapcsolatát, a klerikus és laikus rendtagok között lévő jogi különbséget s mindenkitől megkövetelte a fizikai munkát; fogadalomtételt csak egy-egy évre engedélyezett. Az egyetemes és végső veszedelmet mégis a francia uralom kialakulása jelentette. Miután Napóleon bátyja, József Nápoly -762