Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

át zavarta a lelki békét a janzenizmus. XV. Lajos föllépésére az 1730-ban tartott touli káptalanon aztán ők is elfogadták a pápai bullákat, illetőleg kizárták az elöljárók sorából a janzenista érzelmű rendtagokat. A clunyi és a többi bencés kongregációban különösebb zavart nem okozott a mozgalom. A másik francia eredetű és Róma-ellenes irányzat, a gallikanizmus kevésbé kavarta föl a szenvedélyeket, noha az is megosztotta a katolikusokat és a bencéseket. A gallikán szabadságjogokat ugyanis szintén az összes franciák — egyháziak és világiak, jezsuiták és bencések — örömmel fogadták, de a nemfranciák észrevették, hogy mennyire csorbítják azok a pápai hatalmat és tekintélyt. Az utóbbi bencések közt — hogy csak a legkiválóbbakat említsük — szerepelt a spanyol Saenz József, aki már 1682-ben szembeszállt a gallikán fölfogással és hirdette a pápa egyetemes hatalmát. Kortársa, az olaszból németté lett Sfondrati Celesztin a „Regale sacerdotium" és a „Gallia vindicata" című műveiben a zsinati és a gallikán eszmékkel szemben Róma jogait és a pápa csalatkozhatatlanságát tanította. Az új filozófia térhódítása is másként történt a francia, mint a többi bencéseknél. A Szt Ágostont jól ismerő vannista és maurinus bencések örömmel üdvözölték Descartes új kutatási és előadási módszerét, mely lényegesen eltért a skolasztika útjaitól s a XVII. század második felében meg is honosították azt kolostoraikban. Desgabets Róbert „doctor infallibilis"-nek nevezte és lelkesedve terjesztette eszméit a vannista apátságokban. Le Gallois, St Wandrille tanulmányi házának vezetője anynyira az új szellemben nevelte növendékeit, hogy azok 1669 Űrnapján fütyültek a zsolozsma lectiójára, melyben Szt Tamás skolasztikus módon fejtegette az ünnep értelmét. A maurinusoknál St Denis iskolamestere, Gesvres és Lamy ugyancsak buzgón propagálták Descartes gondolatait. Legnagyobb hatást mégis Mabillon érhette el, aki Európa-szerte olvasott művében, a „Traité des études monastiques"-ban a racionalizmus szellemében magyarázta, hogy a világos fogalmakból helyes következtetésekkel kell eljutnunk az igaz ítéletekhez s nem tekintélyekre, hanem kétségtelen igazságokra kell építeni ismereteinket. Ezen módszer elsajátítása céljából ajánlotta Descartes, Bacon, Malebranche művei és Port Royal logikája tanulmányozását. Mabillon könyvének német fordítója, Staudigl Ulrik ebben a vonatkozásban is szerette volna meghonosítani a francia eszméket hazájában. Az ily szellemben írt filozófiáját azonban a cenzúra nem engedte megjelenni, mert a spanyol és a salzburgi -754