Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

ték, ott az inquizíciós bizottság — a biblia szavaira való hivatkozással — hallgatást parancsolt rá, Kopernikus művét pedig 1616-ban indexre tették. Mert Galilei ezek ellenére is hangot adott tudományos meggyőződésének, 1633-ban újra az inquizíció elé került, melynek súlyos ítéletétől csak VIII. Orbán pápa mentette meg. Ezek és hasonló intézkedések nem tudták ugyan megakadályozni az új világkép kialakulását és elterjedését, de azt elérték, hogy a katolikus tudósok tartózkodtak az ilyesféle problémák vizsgálatától. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a katolikus — főleg a XV. század óta vezető olasz — tudományosság elhanyatlott. Már pedig a XVII. században nagyon is szükség lett volna oly férfiakra, akik a tudományok fejlődését kapcsolatban tudták volna tartani a kinyilatkoztatás tényével és tartalmával — ezek a tudományban és teológiában egyaránt járatos férfiak azonban hiányoztak Rómában. így, főleg protestáns körökben, szinte ellenmondás nélkül hirdették, hogy a hit és a tudomány közt nagy űr tátong, s hogy az Egyház gátolja a tudományos kutatásokat. Űj ismeretelméleti fölfogások: az empirizmus és racionalizmus A XVII. század tudománytörténetének első neves alakja Verulami Bacon lordkancellár volt (f 1626). Az ismerés forrásai számára új utakat-módokat keresve fölvette a harcot a tudomány „bálványai"val, .köztük a tekintély elvével. O a megfigyelést, a tapasztalást s annak ellenőrzésére a kísérletet helyezte az ismeretszerzés központjába. Az empirizmusnak nevezett ezen új ismeretelmélet a dedukcióval szemben az indukciót részesítette előnyben s erős lendületet adott a természettudományos fejlődésnek. Ám az új utakra jutott angol filozófusok közt Hobbes — Bacon egykori titkára (f 1679) — már csak a természetet vette tekintetbe s a vallás ésszerűségét tagadta; Locke (t 1704) azt tanította, hogy az ismeretszerzés ugyan az érzékelés útján kezdődik s a lelki reflexió útján válik értelmi ismeretté, az érzékek azonban a világ pontosabb megismerését nem teszik lehetővé. Az Istenre és a vallásra vonatkozó fölfogását nem a kinyilatkoztatás és a hagyomány, hanem az ész alapján indokolta. Hume (t 1776) az Isten és a halhatatlanság létét nem tartotta bizonyíthatónak s az autonóm erkölcs és a szabad akarat létezését sem fogadta el. Meggyőződése szerint ismereteink a -748