Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

lostortörténetek — pl. melki, göttweigi — is készültek. A nagyobb szorgalommal, mint kritikával dolgozó, föntebb már említett weingarteni Bucelin Gábort az egyetemes német, az egyházi és a bencés történet egyaránt foglalkoztatta. A maurinus munkaközösség láttára a német bencések közt is voltak — Legipont Olivér, Forster apát —, akik német bencés akadémiát terveztek; a bajor a század végén meg is valósult. De a már korábban, 1759-ben megalakult Bajor Tudományos Akadémia legtevékenyebb történész tagjai és munkatársai is a bencések közül kerültek ki. Az 1763 és 1800 közt megjelent 63 történeti tanulmány közül 23-t bencés szerzők készítettek. Természettudományos, gimnáziumi, pasztorációs működés A szellemtudományok mellett a természettudományokat is buzgón ápolták egyes bencések. Ennek központja Kremsmünster volt, ahol a XVIII. század közepén nagy csillagászati megfigyelőt létesítettek. Első vezetője, Fixmillner Piacid kora kiváló német csillagásznak számított. Kortársa, Steiglehner Celesztin St Emmeramban állított föl híres fizikai szertárt; Heinrich Placid 1781 óta ugyanott mintegy 20 apátság támogatásával rendszeres meteorológiai megfigyeléseket végzett. Az ottobeureni Schiegg Ulrik az olasz Rossi testvérekkel egyidőben, 1784ben engedték föl az első német léggömböt. A kulturális élettel kapcsolatban megemlítjük még a világi ifjúság nevelését szolgáló gimnáziumokat is. Az ottobeurenit még a kiváló humanista, Ellenbog Miklós szervezte a XVI. században. Azt követték a XVII. században az oschsenhauseni, a kremsmünsteri, a zwiefalteni; a XVIII. században már sok apátság (pl. Weingarten, Wiblingen, Neresheim, Benediktbeuern, Regensburg, Niederaltaich, Mondsee, St Lambrecht, Seitenstetten, Melk, Göttweig, Lambach, Bécs) tartott fönn latin középiskolát. A kifejezetten nemesi nevelő intézetek közt az 1745-ig működő ettali Ritterakademie volt a legnevesebb, mely még Belgiumból s Lengyelországból is kapott növendékeket. De Ettal azért is említést érdemel, mert régebbi szövegek alapján ott szerkesztették meg a híressé Vált oberammergaui passió játékokat. 1750 táján Rosner Ferdinánd dolgozott szövegükön, a század vége felé pedig Weiss Otmár alakította ki a lényegében ma is használt formájukat. Végül pár szóval a juldai kulturális intézményekről is meg -736