Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

tico-historico-scholastica"-ját. Ugyancsak a század második fe­lében működött Schramm Domonkos, aki sok kötetben tette közzé patrológiai tanulmányait s az azok alapján fölépített teo­lógiáját. A weissenaui Dobmayer Marian (| 1803) nyolckötetes dogmatikáját megrövidítve még 1893-ban is kiadták. A német bencések történetírása Bár a német bencések közel sem tudták elérni a maurinusok történettudományi munkásságát és eredményeit, a nemes példa követése folytán a XVIII. század mégis történetírói működésük egyik legszebb korszaka lett. A maurinusok hatását elsősorban az andechsi Staudigl Ulrik közvetítette, amikor 1702-ben né­metre fordítva kiadta Mabillon „Traité des études monasti­ques"-ját. Egyes bencések (pl. a melki Pez Bernát, a st blasieni Herrgott, a st emmerami Kraus) a helyszínen, St Germainben ismerkedtek meg a maurinusok történettudományi módszerei­vel, mások (pl. a weingarteni Bucelin, a zwiefalteni Ziegel­bauer) levelezés útján tárgyalták meg velük problémáikat. A német történetírás egyik központja Melk lett, ahol a Pez­testvérek dolgoztak. A Bernát (t 1735) által publikált 18 köte­tes Bibliotheca Ascetica-t már említettük. Jeromos (t 1762) a „Scriptores rerum Austriacarum" sorozat kiadásával tette em­lékezetessé nevét. A göttweigi apát, Bessel Gottfrid Prodromus címen 1732-ben megírta az első német diplomatikát. A zwiefal­teni Ziegelbauer Magnoaldus négykötetes bencés tudomány- és irodalomtörténetét, a „História rei litterariae O.S.B."-t halála (1750) után kölni rendtársa, Legipont Olivér adta ki. A St Em­meram-apátságot német St Germainnek nevezték; annak szer­zetese, majd apátja volt a párizsi bencéseknél képzett Kraus Já­nos (t 1762), kinek tudományos törekvéseit utódja, Forster Fro­benius apát karolta föl. A legkiválóbb bajor történetíró mégis a benediktbeuerni Michelbeck Károly volt (1669—1734), aki a a freisingi püspökség és saját kolostora okleveleken alapuló történetével példát mutató műveket alkotott. A már említett Desing Anzelm világtörténete 1731 és 1808 között 13 kiadásban jelent meg. Németország történetében és a História auxilia-ban is hazája történeti jogait védte s hasznos és erényes polgárokat igyekezett nevelni. St Blasienben Herrgott Marquait és Gerbert Márton apát, „a német Mabillon" alakította ki a tudományos szellemet. Az utóbbi a maurinusok példájára százkötetes „Ger­mania Sacra"-t tervezett, melynek azonban csak néhány köte­tét tudta elkészíteni. A nagyszabású művek mellett értékes ko­-735

Next

/
Thumbnails
Contents