Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

kora legjobb bencés teológusának tartottak (| 1702). Szintetikus művét „Theologia thomistica scholastica Salisburgensis" címen 4 nagy kötetben jelentette meg. A filozófiai és biblikus kérdésekkel is foglalkozó Forster Frobenius (f 1791) Alkuin írásait adta ki. A salzburgi professzorok jogi előadásaikban is az egyházias irányzatot képviselték; elvetették a zsinati fölfogást s az azzal rokon — pl. gallikán — irányzatokat. Emellett a praktikus szempont is jellemezte tanári és írói működésüket. Rajta voltak, hogy a kánonjogot kapcsolatba hozzák a köz- és a magánjoggal s általában a napi élet problémáival. Engel Lajos (| 1674) munkásságának sikerét mutatja, hogy egyház joga kb. 20 kiadást ért meg s a „plébánosok kézikönyvé"-t a XVIII. században is használták. A rövid életű Schmier Ferenc (| 1728) a nemzetközi és a polgári jog terén is tekintélynek számított. Desing Anzelm ensdorfi apát (| 1772) az Egyház jogait támadó aufklärista és abszolutista tanokkal szemben harcolt. Zallwein Gergely német vonatkozású egyházjogi kutatásával jogtörténeti iskolát alapított. Háromkötetes egyházjoga 1763 óta sok kiadásban terjedt el. Történetét 1671 óta tanították az egyetemen; első professzora az „osztrák Horatius", a kremsmünsteri Rettenbacher Simon lett. Noha a német bencés filozófiai, teológiai és kánonjogi tanulmányok elsősorban a salzburgi egyetemen virágoztak, voltak azoknak más otthonai is, s ezekben a „theologia speculativa" mellett a „theologia positiva" is jelentős szerepet kapott. A XVIII. század közepén híres egyházjogász volt a bruweileri Schmitz Tamás, a kölni egyetem hittudományi karának dékánja. Utána jelentek meg az ettenheimmünsteri Cartier Gallus művei, melyekben a skolasztikus mentalitás és módszer már eléggé háttérbe szorult. Az ország határain túljutó hírét bizonyítja, hogy a római index-kongregáció tagja lett. A német egyházi tudományosság kimagasló alakja, az egyetemes érdeklődésű és nagy képzettségű Gerbert Márton a 20 000 kötetes könyvtárral rendelkező St Blasienben dolgozta ki teológiai rendszerét, melyen a történeti szempont vonul végig és Szt Tamással szemben Szt Ágoston a legfőbb tekintélye. Eszméi forrását megtalálhatjuk, ha rágondolunk, hogy ugyanott dolgozott Herrgott Marquart, aki St Germainben a maurinusoknál tanult s a bencés szerzetesi fegyelem és jog történetét tanulmányozta. Hasonló módszerrel dolgozott a niederaltaichi Oberndorfer Celesztin 1765), aki 12 kötetben adta ki a „Theologia dogma-734