Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

gató W

egelin György weingarteni apát ösztönzésére jött létre 1603-ban, mely csak a konstanzi püspökség 7 apátságát egyesítette, s amely továbbra is elismerte a püspök joghatóságát. Ehhez hasonló lett a Lipót főherceg, II. Ferdinánd öccse, strassburgi püspök kívánságára 1624-ben keletkezett strassburgi, az 1641-ben létesített salzburgi s a Szentlélekről nevezett, 1685ben alakult augsburgi egyházmegyés kongregáció. Ezeknél a szervezkedéseknél nagyobb eredményt ért el az a konföderáció, mely 33, majd 55 osztrák és délnémet apátságot egyesített arra a célra, hogy a Marcus Sitticus salzburgi hercegérsek által 1617-ben alapított és a bencések vezetésére bízott salzburgi egyetemet lássa el tanárokkal. Az érdekelt püspökökkel folytatott évtizedes küzdelmek után 1684-ben alakult meg az Őrangyalokról nevezett, 19 apátságot összefoglaló bajor kongregáció. A svájcihoz hasonló szervezete és működése érdekes demokratikus vonásokat mutatott. Az egyes kolostorokat képviselő apátok és választott delegátusok ugyanazon témákról külön tárgyaltak s csak határozathozatalra gyűltek össze. Szavategyenlőség esetén delegátusok indítványa lett határozattá. A vizitációkat a káptalani elnök végezte egy vizitátor és a káptalani titkár kíséretében. Ugyanő részt vett az apátválasztásokon is s 3 eredménytelen szavazás után ő nevezett ki apátot. A perjeleket a konventek ajánlása alapján az apátok nevezték ki. A perjelekéhez hasonlóan két évre szólt a konventek által választott monitorok megbízatása is, akik az elnököt informálták s szükség esetén apátjukat figyelmeztették teendőikre. A kor egyházjogi viszonyaira szomorú fényt vet az osztrák kongregáció megalakulásának története. Mivel még élt a XV. században oly szép eredményeket fölmutató melki unió emléke, 1617-ben Melkben ült össze 11 osztrák apátság vezetősége. A tárgyalások — Gesualdus pápai követ, Kesl bíboros, bécsi hercegpüspök támogatása, Wolfradt Antal kremsmünsteri apát, későbbi bécsi hercegpüspök buzgólkodása folytán — sikerre is vezettek s a szép jövőt ígérő, gondosan szerkesztett statútumokat 1625-ben Kóma jóvá is hagyta. Lipót Vilmos főherceg, II. Ferdinánd fia, passaui püspök annak ellenére meg tudta akadályozni a kongregáció eredményes működését, mert kezdetben különféle rágalmakkal illette az apátokat, később pedig megtiltotta, hogy egyházmegyéjének apát?

i megjelenjenek a káptalanokon s azok vizitátorai az ő joghatósági területén működjenek. A legjelentősebb német kongregáció ebben a korszakban is -729