Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

is nagy összegekkel támogatta Mátyás király törekvéseit, aki uralkodása (1458—1490) elején még folytatni akarta atyja támadó jellegű törökellenes politikáját, később azonban — akárcsak Zsigmond — a nyugati problémákat, a cseh és a császári korona megszerzését helyezte előtérbe. így történt, hogy amikor Mátyás meghalt s a magyar közhatalmi szervezet — az állam jövedelem és a zsoldos hadsereg — a gyöngekezű II. Ulászló alatt elenyészett, az ország csábító prédaként állott a folyton erősödő török hatalom előtt. A helyzet fenyegető voltát sokan észrevették. X. Leó hozzájárulásával 1514-ben ezért hirdetett új keresztes hadjáratot Bakócz esztergomi érsek — ami azonban az urak részvétlensége és hazaáruló önzése következtében pusztító parasztháborúvá vált. Ezért intézett intő és lelkesítő szózatot nemzetéhez, főleg annak vezetőihez a humanista műveltségű és hazafias gondolkozású bencés apát, Nagyszombati Márton. Művében, az 1522-ben Bécsben megjelentetett „Opusculum ad regni proceres"-ben epikus, distichonos formában, de lírai lendülettel szólt Szálkái László egri püspökhöz, áz ország előkelőihez és az egész nemességhez. Három énekből álló hőskölteményében fölvonultak a magyar múlt dicső harcosai: Attila, Szt István, Szt László, Hunyadi János, Mátyás, Báthory István, Kinizsi Pál. Utánuk a siralmas jelen képei következtek, amikor a nemesség és a jobbágyság szemben áll egymással, a főrangúak vagyonért és hatalomért harcolnak, a török pedig dúlja, rabolja a gazdag országot és pusztítja a szegény magyar népet. Hogy ennek véget vessenek, azt kívánta a költő, hogy legyen társadalmi rend, béke és igazságosság az országban, a nemesség mutassa meg ősi virtusát, támadjon az ellenségre s űzze messze a határoktól a törököt. Akkor majd visszatér a régi „aranykor", a megelégedés és boldogság, akkor majd a falvak és mezővárosok népe nyugodtan élheti egyszerű életét. Sajnos, Nagyszombati Márton szózata sem érte el a kívánt hatást s bekövetkezett, amitől annyira féltette hazáját. A leghatalmasabb török szultán, II. Szolimán uralkodása elején megindította hadjáratai sorozatát Nyugat ellen, aminek áldozata Magyarország lett. 1521-ben elfoglalta az ország legerősebb bástyáját, Nándorfehérvárt, 1526-ban Mohácsnál megtörte az ország csekély erejű ellenállását s azután már akadálytalanul vonulhatott, pusztíthatott végig az országon. 1529-ben a Duna mentén Budán át Bécsig ért, 1532-ben a Dráva mentén Dunántúlon keresztül Kőszegig és Grácig hatolt, 1541-ben elfoglalta az ország -694