Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

pedig egy, a szerzetesi életre buzdító humanista stílusú beszédet tartalmazott. Ambrosius harmadik műve — minden magyar vonatkozás nélkül — az 1518-ban nyomtatott „Vigiliae et officium mortuorum" volt. A nagybetegek előkészítésén — a viaticum és az utolsó kenet föladásán — kívül megtalálhatók benne a haldoklók imádsága, a „Commendatio animae", a halotti zsolozsma és a gyászmise is. A halottak napjának különleges bensőséggel való megtartására mutat a könyv egyik része, a „Processio in vigília et in die animarum". Végül meg kell említenünk a budapesti Egyetemi Könyvtár tulajdonába került Forgách-Kódexet, melynek első része (1—24 fólió) egy ismeretlen nevű pannonhalmi szerző által a XVI. század elején készített Evangelistarium, a másik része (25—60. fólió) pedig Benedictionale. Ez utóbbi részt 1515/16-ban losonci Forgách Pál pannonhalmi bencés írta s a Kódex a XVIII. század végéig Pannonhalmán volt használatban. A főpapi szertartások és miseszövegek után Forgách Pál közölte a fogadalomtételnek azt a rítusát és szövegét, melyet az ünnepélyes fogadalom letételénél ma is használnak a magyar bencések. A fogadalom szövegének fölolvasását a szertartást végző apát vagy perjel és a fogadalomtevő imádságai, majd a szerzetesi ruha megáldása és felöltése követik. Ezután a szertartást végző és a konvent tagjai békecsókkal köszöntik az új fogadalmast, aki a mise befejezése után elfoglalja az őt megillető utolsó helyet a konventben. A „conversio morum" — az erkölcsök javítása A liturgia, a zsolozsma visszanyerte régi becsületét apátságainkban. Emellett, főleg Pannonhalmán megerősödött a magánimádságok és az elmélkedések jelentősége is, ami a korszerű vallásosság, a „devotio moderna" velejárója volt. Ez az új vallásosság azonban nem csupán áhitatgyakorlatokból állott — az aszkézis is hozzá tartozott. A „conversio morum", az erkölcsök tökéletesítése érdekében föl kellett venni a harcot a közös élet legnagyobb akadályai, a vágáns életmód és a magántulajdon ellen, melyeknek erős és mély gyökerei voltak. Ezekre élénk fényt vetettek az 1508. évi vizitáció megállapításai. Az önmegtagadás és önfegyelmezés eszközei közt jelentős szerepet nyert a „Capitulum culpae", amin a Martyrologium aznapi része után a Regula valamelyik részét olvasták föl és magyarázták. Azt követte a napi munka kiosztása s az elkövetett hibák -688