Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

lya, Wasa Gusztáv — a század 20-as évei óta a lutheranizmussal együtt átvették egyházuk vezetését is. Ez aztán nemcsak a Rómával való szakítást, hanem a szerzetesség megszüntetését és javaik konfiskálását is magával hozta. * * * A XV.—XVI. századi magyar egyházpolitika kommendába juttatja a bencés apátságokat A magyar bencés élet egyik irányítója az a korszellem volt, mely Európa-szerte az elvilágiasodás felé fordult. A középkor vallásos eszméi és intézményei nemcsak Nyugaton, hanem hazánkban is sokat veszítettek életerejükből, hatásukból. Ezen általánosan érvényesülő tényező mellett, illetőleg azzal kapcsolatban rá kell azonban mutatnunk a speciális magyar viszonyokra is, hogy megérthessük a fejlődés menetét, a magyar bencés történet tényleges tartalmát. Ez utóbbi tekintetben elsősorban a nálunk uralkodó egyházjogi fölfogást és eljárást s az annak következtében kialakult kommenda-intézmény szerepét kívánjuk kidomborítani. A német császár, Luxemburgi IV. Károly fiának, Zsigmondnak az uralkodása (1387—1437) a humanista eszmék gyökérverésének az ideje volt kulturális és erkölcsi tekintetben s azt magyar vonatkozásban méltán nevezhetjük a préreneszánsz korának. Ezen eszmék terjesztőiként rámutathatunk először is a híres humanistára, Paolo Vergerióra, aki 1418-tól haláláig (1444) Budán élt s Zsigmond bizalmi embere, „referendarius"-a, Vitéz János barátja és mestere volt. De jelentős szerepet játszott a firenzei testvérpár, Scolari Fülöp (Ozorai Pipo) és András is. Az első Zsigmond hadvezére, a másik zágrábi, majd váradi püspök volt. Zsigmond mozgalmas kormányzásának törekvései és tényei közül — tárgyunkra való tekintettel — a következőkben csupán az egyházpolitikai természetűeket emeljük ki. Tudjuk, hogy Nagy Lajos vő j ének majdnem két évtizeden át kellett küzdenie trónja megszilárdításáért. Bár a nyugati egyházszakadás idején a római pápa híve volt, IX. Bonifác mégis ellene foglalt állást és saját hűbéresét, Nápolyi Lászlót akarta a magyar trónra juttatni. Zsigmond azonban Pápócnál 1403-ban legyőzte a nápolyi-pápai párt seregét s ennek következtében 1404-ben kiadta a „Placetům regium"-dekrétumát, melyben megtiltotta, hogy Magyarországon pápai rendelkezéseket és kinevezéseket fogadjanak el a király tudta és hozzájárulása nélkül. -644