Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

érdek keresése helyett a közösségi eszmét, -a természetfölötti síkra fölemelt humanizmust állította az élet középpontjába. Hirdette, hogy az emberek mind Isten képmásai Jézus Krisztusban s így mindnyájan egyek vagyunk — az örök Képmás bensőségesen egyesít bennünket. Isten kedvéért kell együttélni és együttérezni az emberekkel, Istenre hagyatkozva kell lemondani az egyéni érdekek szolgálatáról," hogy annál jobban lehessen imádkozni és dolgozni a felebarátokért, akiket Istenben szeretünk. Ez az Istenre hagyatkozás s önzetlen felebaráti szeretet ugyancsak lényeges eleme lett a „devotio moderna"-nak. Ezeknek az eszméknek a létét kívánta objektiválni s hatásukat intézményesíteni Groote Gellért, amikor Krisztus evangéliumának hirdetésére törekedett s 1379-ben nők számára Deventerben megszervezte a „közös élet" otthonát. Ebből a célból szövetkezett a Prágából elűzött Radevijns Florentiusszal, aki Gellért halála (t 1384) után, de az ő szellemében hozta létre a „közös élet testvérei" társaságát (t 1400). A pap, klerikus és laikus tagok szerzetesi fogadalmak nélkül élték az őskeresztények szegény és szerény közös életét. Tevékenységük — a lelki élet ápolása mellett — az ifjúság nevelésére és oktatására s könyvek másolására irányult. Mivel a „fratres devoti" ily módon utánozták a tudós Szt Jeromos példáját, hieronymitáknak is hívták őket. A főleg Hollandiában alapított iskoláiknak a szelíd, barátságos bánásmód, az igazi keresztény humanizmus adta modern és vonzó jellegét. Tanítványaik közt Nicolaus Cusanus, Erazmus Roterodamus, VI. Adorján pápa és Kempis Tamás voltak a leghíresebbek. Ennek a lelkiségnek másik jelentős kialakítója és terjesztője a hollandi területen, Zwolle közelében levő windesheimi kanonoki intézmény volt, melyet Szt Ágoston regulája alapján szintén Radevijns szervezett. A XV. században kifejtett hatását mutatja, hogy 1475-ben már 84 férfi és 13 női kolostor tartozott hozzá. Ennek tagjaként vizitálta az 1496—1502. években a Párizs-környéki ágostonos kolostorokat az irodalmilag is tevékeny brüsszeli Mombaer-Mauburnus János s ennek során került kapcsolatba a spanyol bencés lelkiség vezetőivel. A „Devotio moderna" legismertebb képviselője s leghatásosabb terjesztője mégis a szintén Zwolle mellett fekvő Ágneshegy ágostonos kanonokja Kempis Tamás volt (1380—1471). Sok aszketikus műve közül a legnagyobb sikert az Imitatio Christi, a Krisztus követése c. munkája hozta számára, mely a szentírás után a kereszténység legolvasottabb könyve. Eddig a legkülönbözőbb nyelveken több, mint 3000 kiadásban jelent -629