Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

és Corregio is dolgozott a velencei S. Giorgio, illetőleg a parmai apátság számára is. A bencés művészek tevékenysége akkor már főleg a könyvfestésre szorítkozott. A paviai Belbello a velencei S. Giorgio korális könyveit illusztrálta. — A könyvnyomtatás elterjedése azonban a művészeteknek ezt az ágát is hamarosan elsorvasztotta. A dalmát apátságok olasz orientációja Tudjuk, hogy a dalmát és isztriai bencés monostorok túlnyomó többsége a XV—XVI. század folyamán elenyészett. A megmaradottak nagyrészt belátták az egyesülés és a fegyelmi élet megszilárdításának szükségességét. Az eszmét s nem ritkán a megfelelő embereket is a páduai—cassinói kongregáció bocsátotta rendelkezésükre. A lacromaiak már 1466-ban megtalálták az odavezető utat — azóta csak pár évre kapták apátjukat. A melidai apátság ugyancsak az olasz minta nyomán szervezte meg 1528-ban azt a kongregációt, mely a Raguza-környéki monostorokat — így a Szt Jakab és Szt Mihály apátságot, Szt András perjelséget s még néhány kisebb házat — egyesítette. Ez aztán szabályszerűen tartotta káptalanjait, választotta elnökeit, nevezte ki a helyi elöljárókat, gondoskodott a reguláris élet fönntartásáról. Az elnök rendszerint a Szt Jakab apátságban lakott s ott volt a közös noviciátus is. A vezetők között kiemelkedett a délitáliai származású Calvini Krizosztom, aki a XVI. század közepe után melidai apát, káptalani elnök és „reformátor" volt. Vele párhuzamosan működött a 60-as években a cavai Manso Viktorin „reformátor" is. A megújulás szellemét láthatjuk a horvát és latin nyelvű aszketikus, illetőleg teológiai irodalmon, melynek főbb képviselője a Zarándok című eposzában az ember erkölcsi fejlődését ábrázoló Vetranovics Maurus (t 1585), s az exegéta Allegret Fülöp volt (t 1592). A német reformkö&pontok: a bajor Kastl, az osztrák Melk s az északi Bursfeld A németországi megújhodási törekvések gyökerei jórészt szintén Itáliába nyúltak vissza. A bajorországi Kastl apátja, Ottó már a XIV. század végén szorgalmazta kolostora újjászervezésének megvalósítását s Ferenc 1400-ban azért ment Subiacóba, hogy megismerje s aztán otthonában megvalósítsa az igazi bencés életet. Az így kialakult „kastli szokások" liturgikus jel-620