Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet
II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban
varba a montecassinói Paulus Diaconus, a friauli Paulin, a grammatikus pisai Péter, a nyugati gót költő, Theodulf, az ír Modoin s az angol-szász bencések szellemi vezére, a yorki Alkuin. A frank birodalom kultúrája és a Karoling-reneszánsz A frank birodalom említett vendégeiből, „hospes"-eiből alakult ki az a kulturális vezérkar, mely megvetette az évtizedek munkájával kialakított „Karoling reneszánsz" alapjait. A mozgalom első céljának a kulturális színvonal emelését tartotta, aminek eszközét a klasszikus írókhoz való visszatérésben látta. Tudjuk, hogy a római birodalom fölbomlása után az antik kultúra mennyire elhanyatlott. Itáliában láttuk, hogy a klasszikus műveltségű Szt Gergely mennyire szembefordult az ókori grammatikusokkal. Galliában ugyanakkor Gergely toursi püspök panaszkodott, hogy „kiveszett köztünk a tudomány művelése; én magam is nélkülözöm a retorikai és a grammatikai műveltséget", minek bizonyságai műveiben, így a „Frankok történeté"ben is szemlélhetők. A római birodalomnak nemcsak pogány szelleme tűnt el, de szép, veretes nyelvét is eléktelenítették az újlatin nyelvekből századokon át rárakódott barbarizmusok. Kicsi volt azoknak a száma, akik kultúrszomjukat a klasszikusok tiszta forrásainál olthatták. Nagy Károly viszont éppen azokat gyűjtötte maga köré, akik azt tartották céljuknak, hogy az antik kultúra értékeit újra fölszínre hozzák s azokat a megtisztított, a klasszikus latin nyelv segítségével széles rétegek közkincsévé tegyék. A klasszikus stílus lett az eszménykép a közéletben, az irodalomban és a tudományban egyaránt. Az aacheni udvart Űj-Rómának nevezték s rajta voltak, hogy méltó központja legyen az „Imperium Christianum"-nak. Az Űj-Róma Augustusát Nagy Károlyban, Horatiusát Alkuinban ünnepelték. Az antik formák ezen fölelevenítése a kereszténység sérelme nélkül illetve annak érdekében történt. Róma ugyanis nem a császárok, hanem Szt Péter székvárosát jelentette, a kicsinosított latin nyelv pedig az Egyház tanítását tette vonzóbbá, annak liturgiáját alakította szebbé. Az antik kultúra a frank birodalom életformáját fejlesztette, azt ojtotta be nemes „humanizmus "-sal. Nagy Károly legkedveltebb olvasmánya Szt Ágoston „De civitate Dei", Isten országáról szóló műve volt. Az újjáéledt klasszikus kultúra nem került tehát szembe a keresztény világnézettel, a kor fölfogását mégis nem egy tekintetben módosította. Így része volt abban, hogy olyan derűsebb 82