Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

tért haza. Gyűjtőszenvedélye csak fokozódott, amikor 674-ben, illetőleg 685-ben megalapította két híressé vált kolostorát, Wearmouthot ésYarrowot. Ötödik útjáról „mindenféle könyvek megszámlálhatatlan sokaságát" vitte magával s ugyanazt tette utolsó utazása alkalmával is. Még halódásában sem feledkezett meg a műveltség eme tárházáról. Szerzeteseinek lelkére kötötte, hogy „azt a nagyszerű és gazdag könyvtárt, melyet Rómában szerzett, a szükséges egyházi oktatás részére gondosan tartsák épségben, nehogy gondatlanság következtében pusztulásnak induljon vagy szétszóródjék". Utódja, Ceőljrid apát, aki Biscop Benedekkel járta meg Rómát, nemcsak megőrizte a könyvtárt, de „nem kisebb igyekezettel kétszeresére növelte azt". A Szt Jeromos által fordított szentírásról, a Vulgátáról 3 másolatot készíttetett s ezek egyike — a Cassiodorus vivariumi könyvtárával kapcsolatban álló Codex Amiatinus — ma a Vulgáta legrégibb kézirata. Biscop Benedeket azonban nemcsupán a klasszikusok és az egyházatyák könyvkultúrája érdekelte. 678-ban a római Szt Péter-bazilika monostorának, Szt Mártonnak az apátját, János fő énekmestert, archicantort azért vitte magával, hogy az két éven át a Szt Gergely-féle „Schola cantorum"-ban kialakított gregorián énekre és a latin szövegek helyes olvasására, kiejtésére, azaz a római liturgiára tanítsa kolostora és hazája angolszász szerzeteseit. Ezeken kívül az építő- és festőművészet is áldozatos mecénást talált Biscop Benedekben. Ö maga ment Galliába olyan építészekért, akik a neki annyira kedves római stílusban építették föl templomát. S mikor már állott a kőbazilika, akkor olyan mestereket hozatott, akik a templom ablakait és íveit dolgozták ki Angliában addig ismeretlen művészettel. Megfelelő galliaiak hiányában még itáliai mestereket is alkalmazott Isten egyházának ez az „ernyedetlen szorgalmú gondozója". S azt sem felejtette el följegyezni Béda, hogy ezek a külföldi mesterek nemcsak vállalt munkájukat végezték el, hanem közben az angolokat is beavatták művészetük titkaiba. Itáliából képeket is vitt magával, amikkel szintén templomát díszítette. Szűz Mária és az apostolok alakjai, az evangéliumok, az Apokalipszis egyes jelenetei, az ószövetségi előképek (Izsák, a rézkígyó) azonban arra is szolgáltak, hogy az írástudatlanokkal is szemléltessék, megismertessék a hitigazságokat. A vallási és szellemi kultúrának ebbe a tárházába került 7 éves korában Béda s itt fejlődött az angol-szász műveltség kimagasló alakjává, akit Szt Bonifác „az egyház lámpájá"-nak, Alkuin 60