Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

A fölhasznált források és irodalom

nulmányát, a X—

XI. századi missziókra Schmitz I. 226—42, a confraternitasokra Beyerle 291—301, az apátságok exemptiójának és ..nullius"jellegének kialakulására 1. Ph. Hofmeister i. m. A tizedperekről vö. az Othlo-féle Szt Bonifác-életrajz PL 89, 633, Hersfeld és a halberstadti püspökség, illetőleg Fulda, Hersfeld és a mainzi érsek ellentétéről Ss V. 160, 192—3. Az egyházi reform és invesztitúra-harc kialakulásáról és lefolyásáról A. Brackmann: Zur politischen Bedeutung der kluniazensischen Bewegung.

2 Darmstadt, 1958. A. Fliehe: La réforme grégorienne. I—

II. Louvain, 1924 25. Vö. még Halinardra Schnürer II. 220, Humbertre Manitius III, 23—5. IX. Leóra J. Drehmann i. tanulmányát. Az ideológiai alapvetést 1. Lortz II. 60—65, a „gregorianizmus''-t Génicot 183—95. Az adatok jó részét Hauck III. 753—923-ból vettük. VII. Gergely egyéniségét, fölfogását jó szemléltetik levelei PL 148 és a ..Dictatus papae". (K. Hofmann: Der ..Dictatus papae" Gregors VII. Paderborn. 1933.) Szt Hugó apát s Cluny szerepére 1. Berlière 222—61: Cluny et la lutte des investitures. A harc bencés publicisztikai irodalma MGH Libelli de liíe-sorozatban található. Az I. kötetben Humbertus: Adversus simoniacos. a II. kötetben a névtelen hersfeldi szerző: De uni täte ecclesiae conservanda: Deusdedit: Contra invasores et simoniacos; fleuryi Hugó: De regia potestate et sacerdotali dignitate; farfai Gergely: Orthodoxa defensio imperialis; nonantulai Piacid: De honore ecclesiae és vendómei Piacid különböző munkái. Velük kapcsolatban vö. Manitius III. 23—27, 37—52. Canterburyi Szt Anzelm s az angol királyok egyházpolitikai küzdelmeire 1. Zoltán, i. művét, a spanyol reformra Marx-Bilkei 357 és Schmitz I. 216—23. A kor társadalmi viszonyaira 1. Schnürer, II. 258—71, Schmitz. I. 338— 39, E. Werner: Die gesellschaftlichen Grundlagen der Klosterreform im XI. Jahrhundert. Berlin. 1953. Teynbec híres történetfilozófiai műve: A Study of History 12 kötetben jelent meg 1933 óta. Wibald és Suger apátok országkormányzói működését említette Manitius, III. 289—603. IV. fejezet. A pannóniai kereszténység honfoglalás előtti történetéről vö. Nagy L.: Pannónia Sacra. Serédi, I. 29—148; Csóka J. L.: Hol született Szt Márton? Vigília, 1969, 379—91; László Gy.: Die Avarén und das Christentum in Donauraum und im östlichen Mitteleuropa. 1967; Váczy P.: Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. Serédi, I. 213—65. A pogány magyar vallásról Solymossy S. : A magyar ősi hitvilág. A magyarság néprajza. IV. 402—29. L. még Melich J.: A magyar szláv jövevényei. M. Ny. 1910; a Regino-féle idézet Ss I. 600; Heribald, Vikbert és 454-