Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

A fölhasznált források és irodalom

Prunwart szereplése Ss II. 105—6, VIII. 514, MGH Necrol. I. 466, Hóman, I. 169. Nagy Ottó egyházpolitikájáról vö. H. Getzeny: Kirche und Reich unter Heinrich I. und Otto dem Grossen. Hochland, 34 Jahrg. 266—71, A. Brackmann: i. m.: a quedlinburgi fogadás Ss III. 753. Zacheus „episcopus gentium": Deér J. Teleki Intézet Évkönyve I. 80. Bruno verdeni püspök követsége CD I. 257. Géza fejedelem egyénisége, egyházpolitikája Hóman I. 163—75, a merseburgi Thietmar megjegyzése Ss III. 862. Vö. Deér J. : A magyarság a nomád kultúrközösségben. Magy. Művelődéstörténet I. 21—90. Piligrim jelentése a pápához St. Endlicher: Monumenta Arpadiana. St. Gallen, 1849. 131—3; Piligrim oklevélhamisítványairól Dümmler: Piligrim von Passau und das Erzbistum Lorch. Leipzig, 1854. Szt Wolfgang életrajza Ss IV. 525—42, Szt Adalberté Ss IV. 581—95 (Canaparius). 596—612 (querfurti Brúnó); Szt Adalbert bajor rokonságáról Hóman: X. és XI. századi történeti elemek a Niebelungen-énekben. Egyetemes Philol. Közlöny 1923, 53—6. Szt Elek és Bonifác-apátságáról G. Morin: Les monasteres bénédictins de Rome au moyen âge. RB IV, 352. Břewnov kiváltságlevele PL 137, 847—9, Szt Adalbert fogadalmának szövege H. G. Voigt: Adalbert von Prag. Berlin, 1898. 345. Szt Adalbert magyarországi látogatásáról SRH II. 380, a püspök és Ottó császár társalgásáról Ss IV. 591, Gézához és Radlához írt leveleiről uo. 607. A Lengyelországba ment břewnovi bencésekről Dobner: Monumenta Historica Bohemiae, Chronicon Pulkavae, III. 108, Asztrik lengyelországi apátságáról és érsekségéről Ss XV. 706. Bizánc hatásáról Moravcsik Gy.: Görög nyelvű monostorok Szt István korában. Serédi I. 387—422. Mindezekkel kapcsolatban hasznosítottam A magyarság és a kereszténység Géza fejedelem korában (Serédi, I. 269—91) és Pogány magyarság — keresztény magyarság c. kéziratos tanulmányomat is. A pannonhalmi, zalavári és bakonybéli apátság alapítására 1. Rendt. I., VII., VIII., a pécsváradira és zoborhegyire a XII'B. kötetét. A pannonhalmi alapítólevél uo. I. 589—90. A tatai apátság kezdeteiről Komjáthy Miklós: Tata és a tatai apátság az Árpád korában. Regnum. 1944— 1946. 227—43. A magdeburgi magyar bencésről Ss XV. 736—7; a salzburgi és a tegernseei confraternitasról MGH Necrol. II. 46, III. 149 (közölte Balogh A.: Serédi I. 455—6). A regensburgi Arnold magyarországi útja Ss IV. 547. Szt Gellért XI. századi kisebb életrajza SRH II. 471—9, a XIV. századi nagyobb uo. 480—506. Karácsonyi J. jórészt az utóbbi alapján írta meg „Szt Gellért élete és művei'' c. könyvét 1887-ben; születése és Magyarországra érkezése idejét e szerint adtuk; Szt Gellért és Szt Imre kapcsolatának emlékét — sajnos — csak a XIV. századi életrajz tartotta fönn. 455-