Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet
A fölhasznált források és irodalom
nek jegyzéke Ss XV, 174—6; az ereklyekultusz túlzásairól Alkuin nyilatkozata MGH Epist. IV. 448. A bencések publicisztikai működésével kapcsolatban a Lex Baiuvariorum-ról 1. Müller 32; Hincmar érsek és Adalhard apát műve PL 125, 993—1008, Smaragdus apát királytükre PL 102, 933—70. Az építészetről és festészetről 1. J. Evans: Art in Mediaeval France. Oxford, 1948; R. James: Abbeys (London, 1926) c. művében Hamilton: Monastic life and buildings, továbbá A. Kuhn: Allgemeine Kunstgeschichte, Hekler A.: A középkor művészete, Penco i. m. megfelelő részei, Schmitz II. 203 skv. A bencés építkezés monografikus földolgozása Eschapasse i. m. A monostorok fekvéséről és fölépítéséről D. Knowles — St. Joseph: Monastic Sites from the air c. angol vonatkozású műve. Cambridge. 1952. Szt Gergelynek a templomfestészetre vonatkozó megjegyzése PL 77, 1027. A reichenaui üvegkészítő és festők Beyerle i. m. 104, J. Sauer: Die Monumentalmalerei der Reichenau, uo. 903. St Requier iparosait említi Schnürer MA. II. 73, a kezdetleges lakásviszonyokat, kézműveseket és iparművészeket Kulischer 65—75. A zene- és énekkultúrára 1. Ursprung i. m. 81—82, Szigeti K.: Az egyházi zene története (kézirat Pannonhalmán). 19—20. A monostorok gazdálkodására s az apátsági népek társadalmi viszonyaira nézve 1. Schmitz i. m. II. 12 sköv. (Irminon inventariuma II. 16, 22); Itáliára Penco 408 sköv., L. Fabiani: La terra di S. Benedetto. Studio storico-giuridico sulľ Abbazia di Montecassino dall' VIII al XIII secolo. Montecassino, 1950. III. fejezet. Anianei Szt Benedek tanítványától írt élete Ss XV. 198—220; modern földolgozás J. Narberhaustói: Benedikt von Aniane Münster, 1930. A Capitulare Monasticum-ot a II. fejezetben idéztük. A reform előzményeire és eredményeire 1. Fichtenau 185—210, 230—33; Schmitz I. 99—101, Berlière i. m. (129) és Butler i. m. (297) nyilatkozatával együtt. A karoling birodalom föloszlásának politikai vonatkozásaira 1. Váczy: i. m. 307—29, vallás-erkölcsi és egyházi viszonyaira Schnürer, MA II. 114—8. G. Grupp II. 293—310, a reichenaui Hatto és a st galleni Salomo kancellárok jelentőségére Beyerle 112/2—112/7. A Clunyre vonatkozó monográfiák közül Sackur i. m. Chagny: Cluny et son empire (Paris, é. n.), Guy de Valous: Le monachisme clunisien des origines au XV. siècle. I— II (Ligugé et Paris, 1935) művet használtuk. Cluny alapítólevele Mabillon: Acta Sanctorum O. S. B. Saeculum V, 78. Szt Odó élete PL 133, 43—86; művei (Collationes és Szt Gerald élete) uo. 517—704; A. Hessel: Odo von Cluny und das französische Kulturproblem im früheren Mittelalter. HZ 1923, 128. köt. 1—25. 450-