Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

A fölhasznált források és irodalom

A clunyi életforma és mozgalom kibontakozására 1. Szt Majolus és Odiló apátok életét PL 137. 745—78; 142, 897—940. Vö. még O. Ringholz: Der hl Odilo in seinem Leben und Wirken. Brünn. 1885. és J. Hourlier: Saint Odilon. Solesmes, 1964. A clunyi „szokások" Albers I— II., a leg­régibb szerkesztésről uő írt RB 1903, 174—85. A szerzetesek előkelő szár­mazását említette Szt Odiló apát Szt István királyhoz írt levelében: Ki­rály I.: Szt Márton magyar király legendája (A magy. bencések árpád­kori francia kapcsolatai). Budapest. 1929. 7—9. Az életformára vö. Ber­lière 194—6, Hilpisch 187—90. Szociális-karitatív tevékenységükre Schmitz II. 40—42. A mozgalom terjedését részletesen ismertette Sackur I. 71— 114, 217—52, II. 90—106; Hispániában uő I. 102—13, Schmitz I. 210—23. Itáliában Penco 190—205, Angliában Knowles MO. 145—58, 280—98. Szt Hugó élete PL 159, 909—918, 857—94; a reimsi zsinaton tett nyilat­kozatát közölte J. Drehmann: Papst Leo IX. und die Simonie. Leipzig, 1908. 10. A clunyi kongregáció szervezetére 1. Molitor II. 111—58, Ber­lière 215—8, Schmitz I. 133—9. Petrus Venerabiiis élete PL 189, 15—28, levelezése uo. 61—486. Brognei Szt Gellért élete Ss XV. 655—73, volpianói Szt Vilmosé PL 142, 703—20; Sackur arról I. 121—39. II. 42—44, erről I. 257—64, II. 1—6, 45—51, 210—3, Schmitz I. 160—1. Szt Dunstan és Osvald élete PL 158, 786—800, 761—86, Ethelwoldé PL 137, 81—108. Lanfranc életrajza PL 150, 29—58, rendszabálya uo. 443— 516; Szt Anzelm élete PL 158, 49—118; Zoltán V.: Szt Anzelm. Budapest, 1934. Működésükről Hilpisch 149—53, 193—5, Schmitz I. 198—209, II. 386—92. Korunk angol bencés történetét összefüggően és kimerítően is­mertette Knowles: Monast. O., melyet bőségesen hasznosítottunk. Gorzei Szt János élete Ss IV. 337—77; róla és mozgalmáról Hauck III. 352—7, 364—75. A trieri szokások Albers, V. 3—69; Trier és Mag­deburg kapcsolatára rámutatott A. Brackmann: Die Ostpolitik Ottos des Grossen. HZ 134 (1926), 242—56. Szt Wolfgang élete Ss IV. 525—42; Wolfgangról és Ramwold apátról írt regensburgi Arnold is kolostoráról szóló művében Ss IV. 556—74; az einsiedelni szokások Albers V. 71— 110. A bajor kolostorok reformjáról Hauck III. 382—4. Szí Gotthárd éle­te Ss XI. 167—96, 198—218. Gorze és Cluny életformájának különbö­zőségére rámutattam a „Clunyi szellemű volt-e a magyar egyház a XI. században?" c. tanulmányomban (Regnum. Budapest, 1943); a két élet­forma különbözőségével részletesen foglalkozott K. Hallinger „Gorze — Cluny" c. kétkötetes művében (Róma, 1950—51); Hallinger szembe­állítását erősnek találta J. Leclercq: Pour une histoire de la vie à Cluny. (Revue ď histoire ecclesiastique. Louvain, 1962. 385—408, 783—812. Szt Richárd élete Ss XI. 280—90, szabályai (a verduni szokások) Al­bers V. 111—33. Poppo élete Ss XI. 293—316, működése Hauck III. 25' 451

Next

/
Thumbnails
Contents