Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

A fölhasznált források és irodalom

A clunyi életforma és mozgalom kibontakozására 1. Szt Majolus és Odiló apátok életét PL 137. 745—78; 142, 897—940. Vö. még O. Ringholz: Der hl Odilo in seinem Leben und Wirken. Brünn. 1885. és J. Hourlier: Saint Odilon. Solesmes, 1964. A clunyi „szokások" Albers I—

II., a legrégibb szerkesztésről uő írt RB 1903, 174—85. A szerzetesek előkelő származását említette Szt Odiló apát Szt István királyhoz írt levelében: Király I.: Szt Márton magyar király legendája (A magy. bencések árpádkori francia kapcsolatai). Budapest. 1929. 7—9. Az életformára vö. Berlière 194—6, Hilpisch 187—90. Szociális-karitatív tevékenységükre Schmitz II. 40—42. A mozgalom terjedését részletesen ismertette Sackur I. 71— 114, 217—52, II. 90—106; Hispániában uő I. 102—13, Schmitz I. 210—23. Itáliában Penco 190—205, Angliában Knowles MO. 145—58, 280—98. Szt Hugó élete PL 159, 909—918, 857—94; a reimsi zsinaton tett nyilatkozatát közölte J. Drehmann: Papst Leo IX. und die Simonie. Leipzig, 1908. 10. A clunyi kongregáció szervezetére 1. Molitor II. 111—58, Berlière 215—8, Schmitz I. 133—9. Petrus Venerabiiis élete PL 189, 15—28, levelezése uo. 61—486. Brognei Szt Gellért élete Ss XV. 655—73, volpianói Szt Vilmosé PL 142, 703—20; Sackur arról I. 121—39. II. 42—44, erről I. 257—64, II. 1—6, 45—51, 210—3, Schmitz I. 160—1. Szt Dunstan és Osvald élete PL 158, 786—800, 761—86, Ethelwoldé PL 137, 81—108. Lanfranc életrajza PL 150, 29—58, rendszabálya uo. 443— 516; Szt Anzelm élete PL 158, 49—118; Zoltán V.: Szt Anzelm. Budapest, 1934. Működésükről Hilpisch 149—53, 193—5, Schmitz I. 198—209, II. 386—92. Korunk angol bencés történetét összefüggően és kimerítően ismertette Knowles: Monast. O., melyet bőségesen hasznosítottunk. Gorzei Szt János élete Ss IV. 337—77; róla és mozgalmáról Hauck III. 352—7, 364—75. A trieri szokások Albers, V. 3—69; Trier és Magdeburg kapcsolatára rámutatott A. Brackmann: Die Ostpolitik Ottos des Grossen. HZ 134 (1926), 242—56. Szt Wolfgang élete Ss IV. 525—42; Wolfgangról és Ramwold apátról írt regensburgi Arnold is kolostoráról szóló művében Ss IV. 556—74; az einsiedelni szokások Albers V. 71— 110. A bajor kolostorok reformjáról Hauck III. 382—4. Szí Gotthárd élete Ss XI. 167—96, 198—218. Gorze és Cluny életformájának különbözőségére rámutattam a „Clunyi szellemű volt-e a magyar egyház a XI. században?" c. tanulmányomban (Regnum. Budapest, 1943); a két életforma különbözőségével részletesen foglalkozott K. Hallinger „Gorze — Cluny" c. kétkötetes művében (Róma, 1950—51); Hallinger szembeállítását erősnek találta J. Leclercq: Pour une histoire de la vie à Cluny. (Revue ď histoire ecclesiastique. Louvain, 1962. 385—408, 783—812. Szt Richárd élete Ss XI. 280—90, szabályai (a verduni szokások) Albers V. 111—33. Poppo élete Ss XI. 293—316, működése Hauck III. 25' 451