Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

őrizték. Az incenzálásra használatos 4 turibulum közül 1 szín­arany, a 2 tömjéntartó ezüst, az egyik kanálka ugyancsak arany volt. 2 ámpolnájuk, 1 kézmosó kannájuk és négy szenteltvíz­tartójuk ezüstből készült, az egyik kristályos nyelű szenteltvíz­hintőjük viszont aranyból. A jegyzékben szereplő apáti mell­keresztek és gyűrűk bizonyára szintén drágaművű ékszerek voltak. A ruhatárra vonatkozó följegyzések ugyancsak bizonyítják, hogy Pannonhalma sok iparművészeti alkotással rendelkezett. Az 50 különféle oltárterítő közül kettőt művésziesen, ezüst szállal hímeztek, 5 selyemből készült; az asszisztencia számára a szentélyben levő ülőhelyeket díszes terítőkkel, a falakat kár­pitokkal és szőnyegekkel borították. A 41 rend teljes miseöltö­zetből 6, a 10 dalmatikából 2, az 53 bokáig érő kappából 7 ké­szült aranybrokátból; a kappák közül kettőt kis almaformájú csöngettyűkkel, egyet gyöngyökkel díszítettek, egy másiknak a csatját zománcos foglalatú aranykereszt ékesítette. Bár eredetét tekintve nincs kapcsolata a bencésekkel, mégis megemlítjük azt a kazulát, melyet Szt István és Gizella királyné utolsó gyermekük, Imre herceg halála évében, 1031-ben — tán éppen votívtárgyként — készíttetett és ajándékozott a ko­ronázó és temetkező helynek szánt fehérvári Boldogasszony­bazilika számára. Művésziesen megtervezett és gondosan kivi­telezett selyemszöveten hatalmas kompozíció bontakozik ki. Az uralkodó alak a „Maiestas Domini"-t ábrázoló Űr Jézusé, aki a középen egyszer állva, másszor trónolva látható. A félkör­alakú kazula négy sávjában fölül Szűz Mária és az angyalok, a következőbe^ a próféták, a harmadikban a küzdő Egyház har­cosai között az apostolok, az alsóban pedig más szentek között Gizella királyné, Imre herceg és István király hímzett képe áll. Ezt a kazulát a XII. század közepe után koronázó palásttá alakították át s ebben a minőségében 1916-ig használták. Talán az átalakításkor mintának készítették a pókhálófinom­ságú bisszus szövetre festett pannonhalmi másolatot; de az is lehet, hogy későbbi alkotás. Mária Terézia aztán Pannonhal­mának ajándékozta ezt a palástot, mely az ottani kincstárnak azóta is egyik híres darabja. 411-

Next

/
Thumbnails
Contents