Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

Ezt a pazar kiállítású művet — mely a XIV. század második felétől az admonti bencés apátság egyik legnagyobb értéke — a korábbi szakirodalom mint Gebhard-Bibliát ismerte és a salzburgi festőműhelyből eredeztette. Fejérpataky László azonban kiderítette, hogy az a XIII. század közepén még a csatári bencés apátság tulajdonában volt. Akkor aztán a monostor kegyura, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Vid mester elzálogosította egy Farkas nevű vasvári zsidó hitelezőnek. Mivel Vid a kölcsönt nem tudta visszafizetni, a Biblia Farkas tulajdonába jutott, aki azt külföldön értékesítette. Ily úton-módon került a salzburgi érsekségre s onnét az admonti apátságba, melynek már az 1370. évi katalógusa említi. Fejérpataky után Gerevich Tibor a híres műnek már nemcsak első tulajdonosát, hanem alkotóját is magyar bencés konventben találta meg. A képek és díszítések elemzése révén ugyanis arra a meggyőződésre jutott, hogy azoknak semmi különösebb kapcsolatuk sincs a salzburgi könyvfestészettel. A csatári bencés műterem mestere és három társa a francia, bizánci és olasz elemeket magyaros formában egyesítette, szőtte harmonikus egésszé. A merev bizánci formák itt már láthatóan meglazultak. A bibliai események illusztrálása világos és könynyen áttekinthető, az előadás eleven, a csoportok alakítása folyamatos. A természet pontos megfigyelését és hű ábrázolását a leveles, virágos, madaras fák mutatják. A zsidók által imádott aranyborjú olyan csavart oszlopon látható, mint amilyent a fehérvári és pécsi kőfaragók is készítettek. De az iniciálék díszítésében sem elégedtek meg a vonalas vagy növényi motívumokkal, hanem részletesen kidolgozott s élénken megfestett alakos ábrázolásokat is alkalmaztak. Egyszerűbb kivitelben, de hasonló stílusban készült a XII. század végén az az „Expositiones in canticum canticorum"' című kódex, melyet Bernát spalatói bencés érsek (| 1217) ajándékozott az esztergomi érseki könyvtárnak. Iniciáléit arannyal, ezüsttel és míniummal díszítették s azok indafonatok mellett állatábrázolásokat is tartalmaztak. Bár díszítés szempontjából szerényebb alkotás, azért ebben a tekintetben is említést érdemel a Pray Kódex. A sok kisebbnagyobb, egyszerűbben vagy ötletesebben alakított iniciálé bizonyítja a miniátor fantáziagazdagságát, az Űr Jézus szenvedéstörténetét ábrázoló képek azonban csekélyebb tehetségre vallanak. Krisztus a keresztfán, Levétel a keresztről, Sírbatétel, Három Mária megjelenése a sírnál s a Megdicsőült Krisztus a keresztet és lándzsát tartó angyallal egyszerű tollrajzok, me408-