Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

sikon viszont két oroszlán mint ördög leselkedik a hívőkre, hogy elnyelje azokat. Az egyik zárókövön szárnyas sárkány, máshol griffes ábrázolás látható. Kár, hogy a XII. századnak ez a gyönyörű alkotása ma romokban hever. Sajnos, szintén csak romjaiban ismerjük azt a marosparti apátsági templomot is, melyet Biszerében a vérteskeresztúrival kb. egyidőben építettek, s melynek megszerkesztésében még hívebben követték a francia templomok latin keresztes alaprajzát. Ennek értelmében nemcsak a három hosszanti hajót vágó kereszthajót találjuk meg, hanem a szentélyt övező deambulatoriumot, körjáratot és a sugárkápolnákat is. Azt a kérdést, hogy a szentélynek a mellékhajók felől történő belső megkerülését szolgáló deambulatorium és a szentélyre néző sugárkápolnák eszméjét a biszereiek közvetlenül vették-e a franciáktól, vagy az ugyanily módon épített II. kalocsai székesegyháztól kölcsönözték-e, nehéz volna eldönteni. A nyugati homlokzaton uralkodó két torony s a közöttük kiképzett kapuzat egyaránt jellegzetes része volt a biszerei és a francia bazilikáknak. Ezekkel a csak több-kevésbé rekonstruálható templomokkal szemben Tiszántúlon a XII. század közepén készült ákosi bazilika eléggé eredeti állapotban őrzi a hazai bencés építészet korai és egyszerű formáját. A halvány rózsaszínű téglából épült s a nyugati homlokzaton két toronnyal ellátott templomot az 5 pillérpár 3 hajóra tagolta. A hajók közül csak a középső végződik apszisban, a másik kettő egyenes lezárást kapott. A mellékhajók keleti végére egy-egy négyzetes kápolnafülkét képeztek, mely a szentély és a mellékhajó felé is nyitva áll. Ez a két mellékhajó a két torony alatt is folytatódik, a főhajó végén viszont előcsarnok, afölött pedig a kegyúri karzat van. A külső bejáratot nem a nyugati, hanem az északi, a szerzetesekét pedig szokás szerint a déli falra tették. A kegyúri karzatra vezető lépcső a külső bejárattól indult. A hajókat lapos famennyezet borította. A templomnak nemcsak fölépítését és szerkezetét, hanem díszítését is az egyszerűség jellemezte. A későbbi restaurálások természetszerűleg több kisebb változtatást eszközöltek rajta. Ugyancsak a Tisza vidékén, de néhány évtizeddel később épült a boldvai apátsági templom, mely szerkezeti szempontból is sok hasonlóságot mutat az ákosi val. A 3 pillérpárral 3 hajóra különített bazilikában szintén csak egy apszist képeztek s a hajókat még itt is lapos famennyezettel borították. A két tornyot — miként eredetileg bizonyára az ákosiak is — a templom keleti végéhez tervezték; az északi azonban valószínűleg soha396-