Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

sem épült föl teljesen. A két mellékhajó keleti végén itt is megtalálható a két kis négyzetes alakú kápolnafülke, melyet a mellékhajó felé lezártak, csupán a főhajó irányában hagytak nyitva. Fölöttük, az emeleten ugyanilyen két helyiség volt; az egyiket bizonyára a kegyúri család, a másikat a szerzetesek használták oratóriumként. A nép, illetőleg a bencések bejárata itt is az északi és a déli falon volt. A két templom története végül abban is megegyezik, hogy manapság mindkettőt a reformátusok birtokolják. Ennél a XII. századi keletmagyarországi bencés bazilika-típusnál fejlettebb volt a nyugati, a dunántúli, melyhez az ákosiak is közeledtek, amikor elejtve a keleti tornyok tervét, azokat a nyugati oldalon építették fel. A dunántúli típus szép példánya volt az a kapornaki bazilika, mely a XII. század második felében részben kőből, részben téglából készült. Bár később gótikus elemekkel díszítették, a XVIII. században pedig ugyanazon alapokon barokk stílben építették át, az egyes eredeti részek s az 1570-ből fönnmaradt alaprajz segítségével mégis eléggé rekonstruálható a román bazilika képe. A kapornaki templom a Lombardiából hozzánk származott bazilika-típus jellegzetes magyar alakja volt. A három pillérpár három hosszanti hajóra tagolta a templomot s az a keleti oldalon egy vonalról induló három apszisban végződött. A nyugati oldal hangsúlyát a két sarokra állított torony biztosította. A világiak a nyugati, a bencések a déli kapun át jártak a templomba. A belső térség beosztásának arányosságát a négyzetes hálózat adta meg. Ennek megfelelően a főhajó szélessége mégegyszer akkora volt, mint a mellékhajóé, s a pillérek is teljesen ennek arányában helyezkedtek el. A mellékhajók nyugati vége a torony aljai térségbe torkollott, köztük aztán az előcsarnok, afölött pedig a kegyúri karzat helyezkedett el. A hajókat kazettás famennyezet födte. A tornyokat párkányok tagolták emeletekre, azok képét viszont az ikerablakok élénkítették. A déli torony megmaradt ikerablakai mutatják, hogy kőfaragóink mily szép alkotásokra voltak képesek. Ugyanezen alaprajz szerint építették fel a XIII. század elején azt a lébényi templomot, mely immár hét és félszázada hirdeti a románkori magyar képzőművészet magas színvonalát s világosan szemlélteti a bencés bazilikaépítkezés kánonját. A lébényi templom a magyar bencés bazilikák tipikus és kiérett alakját mutatja. A kereszthajó nélküli templom terét négy erős pillérpár egy magas fő- és két alacsonyabb mellékhajóra osztja. A boltozott hajók keleti része egy vonalról induló 3 ap397-