Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

lyeknek nemcsak a lábazata hiányzik, hanem a fejezetek kiképzését is a lombard eredetű alacsony négyszögletes vállkövek pótolják. A somogyvári apátságot a XI. század végén a délfranciaországi St Gilles leánymonostoraként alapította Szt László. A háromhajós, viszonylag nagy, 54 X 23 méteres bazilikát a király lombard, comói mesterekkel építtette. Egy századdal később, 1200 körül a pécsi, majd az esztergomi építőműhely tagjai már franciás stílusban dolgoztak rajta. Az első építkezés kőfaragóinak emlékét Szt Egyed (St Gilles) legendájának egyik jelenete, a másodikét a Krisztus és az angyal alakjainak domborműves emléke őrzi, mely bizonyára a templom kapuzatának „Maiestas Domini" ábrázolásához tartozott. A gyönyörűen díszített oszlopés pillérfejezetek maradványai ugyancsak a francia kőfaragás hatását mutatják. A Géza király által alapított garamszentbenedeki apátság temploma — mely tán a XIII. század elején épült föl — magyaros alaprajz szerint készült. Az 5 pillérpár 3 hosszanti hajóra tagolta a templomot s a főhajó tere kétszer olyan széles, mint a mellékhajóké. A keleti oldalt a 3 egy vonalról induló apszis zárta le, a nyugati oldalon pedig 2 torony állt. A nyugateurópai román templomokat jellemző kereszthajó s a külön kiképzett szentély azonban hiányzott. Ezt a román bazilikát a XIV. században széltében is, hosszában is bővítették és gótikus stílusban építették át s ma is ebben a formában látható. A francia művészet legerősebb hatását a XII. század második vagy inkább a következő első felében épített vérteskeresztúri bazilika megszerkesztésében és díszítésében szemlélhetjük. A 3 pillérpár a templom terét a franciás alaprajznak megfelelően három hosszanti és egy kereszthajóra osztotta. Az egy vonalról induló két mellékapszis és a köztük kiképzett szentély körül az utóbbi egészen jellegzetes. A szentély ugyanis a keleti falat záró főapszissal és a két oldalt elhelyezett egy-egy kis apszissal lóherelevél-alakot mutat, ami bizonyára a sugárkápolnás francia szentélyek reminiscenciájaként jött létre. A templom franciás pompáját a kőfaragók biztosították, akik igen változatos ornamentikát alkalmaztak. így egyes oszlopfőkön bimbós kiképzést vagy akantuszleveleket találunk, más pillérfejezeteken Szt Márk evangélistát ábrázolták könyvvel és oroszlánnal, illetőleg a bűnbeesés történetét vésték kőbe Ádám és Éva alakjával s a fa köré csavarodó sárkányfejű kígyóval. Van olyan pillérfejezet is, amelyiken az oroszlán zsákmányán tartja lábát, szimbolizálva a hitnek a bűn fölött aratott győzelmét; egy má395-