Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet
V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon
Hartvik írói kvalitásai; kapcsolata Pannonhalmával Hartvik munkája nem volt ment a célzatosságtól, s nem egy vonatkozásban önkényesen módosította azt a Szt István-képet, melyet forrásaiban, a Nagyobb és a Kisebb Legendában talált. Öntevékenyen, saját elképzelése szerint toldotta meg azokat az intelmeket, melyeket a halódó Szt István — a Nagyobb Legenda szerint — környezetéhez intézett s az udvari ember gondos körültekintésével dolgozta ki a király haláláról és eltemetéséről szóló hatásos részleteket is. Sebestyén érsek és a Szent Jobb csodálatos történetét szintén csak az ő művében olvashatjuk. Ezen és más egyéni alkotásain is gyakran láthatjuk olvasmányai hatását s szemlélhetjük, hogy az idegen eredetű gondolatokat és kifejezéseket mily fejlett stílusérzékkel illesztette saját művébe. így Szt István imádságos életének egyik extatikus jelenetét — m'ként tért magához elragadtatásából, „contemplatio"-jából a király —, Szt Gergely munkája alapján írta le s az 1083-ban történt szenttéavatáskor a fehérvári sírt elzáró követ is olyan csodálatos módon tudták fölemelni, akárcsak a montecassinói építkezést végző bencések a munkájuk útjában álló nagy követ. Az egyetlen fia halálát sirató anya hasonlóképpen kapta vissza Szt István közbenjárására gyermekét, mint a montecassinói férfiú Szt Benedek imádságára a saját fiát. Ezenkívül egyéb hagiografikus műveket is ismert és hasznosított Hartvik: az Othlo-féle Szt Bonifác, a Walafrid Strabo és a st galleni Izo által megírt Szt Otmár, a Sulpitius Severus-féle Szt Márton és a Canapariustól szerkesztett Szt Adalbert-életrajz hatása is érezhető munkáján. Ily módon és ily értelemben készítette el Hartvik püspök Szt István királynak azt a reprezentatív életrajzát, mely folyton növekvő tekintéllyel századokon át a legfőbb, szinte egyetlen forrása volt a Szt Istvánra és korára vonatkozó ismereteknek s ugyanakkor döntő tanúként szolgált fontos magán-, egyházés közjogi kérdésekben. Azt, hogy Hartvik győri bencés püspök szoros kapcsolatot tartott fönn a közelben fekvő bencés főmonostorral, Pannonhalmával, több nyom is mutatja. Mindenekelőtt őbenne látjuk a pannonhalmi alapítólevél interpolálásának értelmi szerzőjét. Hartviknak ugyanis mint hersfeldi apátnak 1073-ban a fuldai apáttal együtt nagy harcot kellett vívnia a Nagy Károlytól származó thüringiai tized jogaik érdekében Szigfrid mainzi érsekkel szemben. Ebben a harcban IV. Henrik a hatalmas érsek pártjára állt s megtiltotta az apá2 1* 371
