Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

ugyan az ilyen jelentős megbízatással szemben, de az engedelmesség jutalmában bízva meghajolt a király akarata előtt s késznek nyilatkozott a mű megírására. Ö viszont azt kívánta, ha Kálmán az ő munkáját akár stiláris, akár tartalmi vagy szerkezeti szempontból hibásnak találná, inkább emésztesse meg a tűz lángjaival, mintsem valamilyen kárörvendő harmadik szeme elé kerüljön. A Hartvik-legenda köz- és egyházjogi tendenciája: a Szt Korona-tan s az Apostoli királyság fikciója Hartvik az életrajz elkészítésénél Szt István Nagyobb Legendáját vette alapul s annak szövegébe szőtte bele a Kisebb Legenda kiegészítő részeit. Ezen átírás közben csupán néhány stiláris és egy-két tárgyi módosítást eszközölt. Munkája mégsem tekinthető csupán kompilációnak, mert a két legenda anyagát lényegesen bővítette s annak során erős köz- és egyházjogi tendenciákat érvényesített. Közjogi szempontból Hartvik alapozta meg azt az elméletet, melyet kifejlett formájában ,,Szent Korona-tan"-nak neveztek, s amelynek eredetét a szerző Szt István korára vetítette vissza. Ennek kialakulását és célját a következőkben vázolhatjuk. Tudjuk, hogy Salamon király és unokatestvérei, Géza és László hercegek között az ellentétek annyira kiéleződtek, hogy 1074-ben háborúra került a sor. Mivel a magyarság többsége a hercegek mellé állt, Salamon király a mogyoródi csatával együtt trónját, országát is elvesztette. Az invesztitúra harc megindítása előtt álló VII. Gergely szívesen látta ellenfele, IV. Henrik német király sógorának detronizálását s azt az „isteni ítélet" végrehajtásának minősítette. Hasonló szellemben írta a XI. század vége felé a Chronica Hungarorum szerzője is, hogy Salamon király elveszítette országát, mert „nem volt alkalmas az uralkodásra és a herceggel való békesség fönntartására". Géza és László tehát az egyházi eredetű „alkalmasság" (idoneitas) elve alapján jutott Salamon trónjára s László ezt az alkalmassági elvet igyekezett érvényesíteni utódjával kapcsolatban is. Mivel neki nem volt fia, unokaöccse trónfoglalását kellett előkészítenie. Géza király két fia közül az idősebbik, Kálmán kevésbé előnyös külsővel és jellemmel rendelkezett — László is, a magyarság is jobban kedvelte a daliás termetű és lovagias lelkületű Álmos herceget. Ezért a király őt szánta utódjának, Kálmánt pedig egyházi pályára neveltette s állítólag már püspökség élére is állította, de mivel Kálmán semmiképp sem volt hajlandó 368-