Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

ugyan az ilyen jelentős megbízatással szemben, de az engedel­messég jutalmában bízva meghajolt a király akarata előtt s kész­nek nyilatkozott a mű megírására. Ö viszont azt kívánta, ha Kálmán az ő munkáját akár stiláris, akár tartalmi vagy szerke­zeti szempontból hibásnak találná, inkább emésztesse meg a tűz lángjaival, mintsem valamilyen kárörvendő harmadik szeme elé kerüljön. A Hartvik-legenda köz- és egyházjogi tendenciája: a Szt Korona-tan s az Apostoli királyság fikciója Hartvik az életrajz elkészítésénél Szt István Nagyobb Legen­dáját vette alapul s annak szövegébe szőtte bele a Kisebb Le­genda kiegészítő részeit. Ezen átírás közben csupán néhány sti­láris és egy-két tárgyi módosítást eszközölt. Munkája mégsem tekinthető csupán kompilációnak, mert a két legenda anyagát lényegesen bővítette s annak során erős köz- és egyházjogi ten­denciákat érvényesített. Közjogi szempontból Hartvik alapozta meg azt az elméletet, melyet kifejlett formájában ,,Szent Korona-tan"-nak neveztek, s amelynek eredetét a szerző Szt István korára vetítette vissza. Ennek kialakulását és célját a következőkben vázolhatjuk. Tudjuk, hogy Salamon király és unokatestvérei, Géza és László hercegek között az ellentétek annyira kiéleződtek, hogy 1074-ben háborúra került a sor. Mivel a magyarság többsége a hercegek mellé állt, Salamon király a mogyoródi csatával együtt trónját, országát is elvesztette. Az invesztitúra harc megindítása előtt álló VII. Gergely szívesen látta ellenfele, IV. Henrik német király sógorának detronizálását s azt az „isteni ítélet" végrehaj­tásának minősítette. Hasonló szellemben írta a XI. század vége felé a Chronica Hungarorum szerzője is, hogy Salamon király el­veszítette országát, mert „nem volt alkalmas az uralkodásra és a herceggel való békesség fönntartására". Géza és László tehát az egyházi eredetű „alkalmasság" (ido­neitas) elve alapján jutott Salamon trónjára s László ezt az al­kalmassági elvet igyekezett érvényesíteni utódjával kapcsolat­ban is. Mivel neki nem volt fia, unokaöccse trónfoglalását kel­lett előkészítenie. Géza király két fia közül az idősebbik, Kálmán kevésbé előnyös külsővel és jellemmel rendelkezett — László is, a magyarság is jobban kedvelte a daliás termetű és lovagias lel­kületű Álmos herceget. Ezért a király őt szánta utódjának, Kál­mánt pedig egyházi pályára neveltette s állítólag már püspökség élére is állította, de mivel Kálmán semmiképp sem volt hajlandó 368-

Next

/
Thumbnails
Contents