Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

zőnk a „Halotti Beszéď'-e

t, mely a magyar nyelv első hosszabb, összefüggő emléke. A szerző szónoki képességét bizonyítja, hogy bár rövidített a latin szövegen, mégis a magyar beszéd formailag kifejezőbb, tartalmilag gazdagabb, mint latin mintája. A mondottakból látható, hogy a Pray Kódex nem csupán misekönyv, hanem szinte egész „bibliotheca", melynek különböző forrásokból való létrehozásán a szerkesztőn kívül több másoló is dolgozott. Amint a Pray Kódex Sermo-ját a szerző magyar „Halotti Beszéd'

?-dé dolgozta át, úgy gondolta a bencés rendtörténet egyik írója, Zoltvány is, hogy Kálmán király törvényeinek magyar szövegét egy másik bencés, Szerafin esztergomi érsek Alberik nevű káplánja ültette át latinra. Mi azonban nem látjuk annak bizonyítékát, hogy ez az udvari pap bencés lett volna, s ezért alkotásával sem foglalkozunk. Azt viszont, hogy bencések tényleg foglalkoztak különféle törvényszövegek gyűjtésével és másolásával, több alapon is állíthatjuk. így az első esztergomi zsinat legrégibb szövegét a Pray Kódex őrizte meg számunkra. Lehet, hogy a szerkesztő közvetlen forrásában, egy korábbi magyar bencés misekönyvben találta azt, de az is lehetséges, hogy valamelyik törvénygyűjteményünkből ő másolta misekönyvébe ezeket az egyházi vonatkozású rendelkezéseket. Szt István törvényeivel kapcsolatban már az előző fejezetekben említettük, hogy szerzőjüknek azt a bencés Thancmart tartjuk, aki bizonyára Pannonhalmán halt meg. Ezeknek a törvényeknek legrégibb, XII. századi kéziratát a legújabb korig az osztrák admonti bencés apátságban őrizték, honnét csak néhány évvel ezelőtt került Magyarországra. Mivel pedig ugyanott található Cerbanusnak Pannonhalma számára készített Szt Maximus-fordításának XII. századvégi kézirata is — valószínűnek tartjuk, hogy az admonti monostor a XII. században élénk kapcsolatot tartott Pannonhalmával s onnét, annak gyűjteményéből szerezte, illetőleg másoltatta értékes kéziratait. Oklevélírásunk korai fejlődése; a hamisítások Az oklevélírás ugyancsak ismerős volt korunk apátságaiban, azoknak több tagját foglalkoztatta. A királyi kancellária szervezete ugyanis csak a XII. század közepe felé kezdett kialakulni s 1181-ben jelent meg III. Bélának az a rendelete, mely erősebb lendületet adott az írásbeliség fejlődésének. Ily körülmények közt érthető, hogy szinte a XII. század végéig általában a ben23 Szent Benedek fiainak I. 353