Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

riumot a Benedictus és antifónája, majd az oratio követte s a ,-Benedicamus Domino"-val befejeződött a Matutinum. A nappalt megszentelő zsolozsmának első része a Prima, annak gerince a 3 zsoltár s az utána következő antifóna volt. Általánosságban a Pray Kódexet használó boldvai bencések követték ugyan a Regula előírásait, részletekben azonban nemegyszer eltértek attól. Ugyanezt látjuk a többi kis hóránál is. Nálunk is a Prímához kapcsolódott a hibabevallást és az erkölcsi oktatást tartalmazó Capitulum culpae. A Tertiát 9 órakor tartották s utána az ünnepélyes konventmise következett. Kivételes eset volt a nagypénteki, amikor a csonka-misét a Nona után végezték. A kis hórákat délelőtt mondották el, a vesperást pedig estefelé énekelték. Az ünnepi zsolozsmák az előző délután tartott első vesperással kezdődtek s a napján mondott másodikkal fejeződtek be. A zsoltárok, s a Magnificat antifónája és az alkalomszerűen változó himnuszok lehetőleg szorosan kapcsolódtak a vesperás és az ünnep hangulatához. A napot a hálaadó és engesztelő jellegű Completorium zárta be. A rendes napi zsolozsmán kívül szombatonként, sőt gyakran máskor is el szokták végezni Szűz Mária officiumát. A Pray Kódexben található két vázlat közül az egyik az adventi, a másik a karácsonyi időszakra szóló Mária-officiumot tartalmazza. De a zsoltárokat nemcsak a zsolozsma keretében, hanem egyéb alkalmakkor is szívesen imádkoztak. A győri Agenda szerint a szentkenet kiszolgáltatásánál a bencések a 7 bűnbánati zsoltárt énekelték nagybeteg testvérükért, a boldvai konvent pedig a 15 lépcső-zsoltár éneklése közben vonult föl a nagyszombati tűzszentelő körmenetre. A szertartások színezése, dramatizálása A középkor liturgiáját jellemezve megemlítjük a középkori embernek azt a törekvését, hogy érzéseit és gondolatait szerette szimbólumokba öltöztetni, láthatókká tenni, erőteljesen érzékeltetni. Ennek a törekvésnek a megnyilatkozását látjuk a III. fejezetben tárgyalt liturgikus drámákban vagy misztérium játékokban, melyeket nemegyszer a zsolozsma részeként adtak elő. A normandiai bencés források nyomán a XI. században szerzetesi — tán pannonhalmi — célra készült, aztán főpapi használatra átdolgozott győri Agenda több liturgikus drámát is tartalmaz. Az egyiket „Tractus stellae"-nek nevezte a mű szerzője s a vízkereszti Matutinum végén, a Te Deum előtt előadott játékot jelentette. A 3 napkeleti bölcs ragyogó csillagot 338-