Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

csak az Ige, az akaratot csak a Szentlélek kegyelme képesíti erre — aminek előföltétele viszont a bűnök leküzdése és az imádság. így jön létre a lélek misztikus kapcsolata Krisztussal, Istennel, amit az Énekek Énekének jegyesei jelképeznek. Ebben az egyéni és bensőséges kapcsolatban az Isten végtelen jósága az ember végtelen boldogságát, a lélek tökéletes békéjét jelenti. Az emberré lett Ige mellett a Szűz Anya tisztelete is fontos helyet foglalt el Szt Bernát misztikus vallásosságában. Eszméit Bernát tüzes érzelemmel, mély meggyőződéssel s rendkívüli szónoki készséggel terjesztette. „Akarjátok hallani, hogy miért és mily módon kell szeretni az Istent?" — vetette föl a szónoki kérdést ,,De diligendo Deo" című művében. „Megmondom. Isten szeretetének az oka: Isten, a módja: mód fölött." Szavait önmegtagadó és imádságos élete s az általa művelt csodák igazolták. Akár élőszóval, akár könyveiben vagy leveleiben beszélt, szuggesztív hatása lebilincselte az embereket. így érthető. hogy 38 éves apátkodása alatt (fi 153) csupán Clairvaux 68 kolostort szervezett, a ciszterci apátságok száma pedig a XII. század végére meghaladta a félezret. Ám Bernát és a ciszterciek életében is megismétlődött a történelem dialektikája: a tézisek és antitézisek ott is eleven szintézisbe folytak össze. Amint Nagy Szt Gergely és a nagy clunyi apátok a világtól való visszavonultságban látták a szerzetesi élet egyik leglényegesebb vonását, mégis kénytelenek voltak az Egyház és a társadalom aktuális kérdéseivel foglalkozni — éppúgy Bernát, a lelki magány meggyőződéses híve és propagálója a pápák, a császárok és királyok tanácsadója, korának legmozgékonyabb f ér fia lett, aki hatalmas méretű levelezése tanúsága szerint Nyugat minden számottevő tényezőjével kapcsolatban állott. A lelki béke, a befelé fordultság apostola heves harcokat vívott Petrus Abaelardus racionalizmusával, II. Anaklét ellenpápa elismerésével szemben, tüzes beszédekben lelkesítette a francia és német lovagokat a II. keresztes háborúra. Ha elméletben'vallotta is Szt Benedek paxos programját, a gyakorlatban kora és egyénisége hajlamát követve mégis a harc és küzdelem embere volt. De a Szt Bernát lelkületével telített ciszterci kolostorok sem tudtak sokáig elzárkózni a „világ"-tói; az Egyház és a világ igényt tartott duzzadó lelki energiáikra. így Bernát egyik clairvauxi szerzetese, a pisai Péter 1145—1153 között mint III. Jenő pápa már az Egyházat kormányozta. A század végéig 14 ciszterci mint bíboros, 75 mint püspök vett részt az egyházkormányzatban s többen mint pápai követek működtek. De azt is 182-