Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

érseki, hanem a pápai székre való jelölését is elhárította magától. Akkor volt boldog, mikor magába mélyülhetett, amikor lelkét Ahhoz emelhette, Akinek a dicsősége hevítette, Akiből minden erejét merítette. Szt Odó és Szt Majolus működése következtében így alakult ki a X. század folyamán a clunyi szellem és lelkiség, melynek hatósugarát Szt Odiló (994—1048) és Szt Hugó (1049—1109) már nemcsak a szerzetesség irányában növelte, hanem új területekre, az egyházi és a világi társadalomra is kitérj esztette. Ezáltal Cluny szerzetesi mozgalma folyton erősödő politikai színezetet is nyert. Elődeihez hasonlóan Szt Odiló is előkelő családból származott 962-ben s érett férfikorában (991) lépett be a clunyi kolostorba. Az agg Majolus hamarosan észrevette kiváló lelki és szellemi tulajdonságait s már a noviciátus alatt is gyakran igénybe vette segítségét, két év múlva pedig helyettesévé választotta. Ennek helyességét rendtársai azáltal igazolták, hogy Majolus halála után szinte kényszerítették a szerzetesi életben még oly fiatal Odilót az apáti méltóság elfogadására. Odiló lelkületét leginkább a magával szemben tanúsított szi­gorúság s a mások iránt érzett gyöngéd szeretet jellemezte. Asz­kéta fölfogását és életmódját bizonyították szigorú böjtjei, me­lyek arcát halvánnyá tették, ciliciuma, amit állandóan hordott s halála, melyet földre hintett hamun fogadott. Ennek az ön­magát legyőző aszketizmusnak voltak gyermekei csodálatos lelki tisztasága és másokkal szemben tanúsított gyöngéd tapintata. Míg Majolus apát a hibázót mások előtt szokta megfeddeni, hogy az illető alázatosságát gyakorolja, másokat pedig üdvös féle­lemmel töltsön el, addig Odiló ezt a megszégyenítéssel járó nyil­vános feddést megszüntette. A „virgo centennarius"-nak neve­zett apát lelkületének jellegzetes erénye volt Szűz Mária-tisz­telete is, melynek homiliáiban hagyta hátra emlékét. Az elődeitől örökölt értékes erkölcsi tőkén kívül Odiló tehát szép egyéni képességekkel és készségekkel fogott munkájához. Szeretetreméltó egyénisége szinte eleve biztosította számára ter­vei sikerét. Kilencszer járta meg Rómát. A pápák mindig tiszte­lettel fogadták a chartresi Fulbert által a „szerzetesek ark­angyalának" nevezett apátot s tőlük telhetőleg támogatták tö­rekvéseit. A császári udvaron kívül kapcsolatot tartott a bur­gundi királyi családdal s összeköttetésbe lépett a távoli Magyar­ország királyával, Istvánnal is. Nagy eredménye volt Odiló apátnak, mikor évtizedek siker­telen kísérletei után Hugó apát segítségével újjászervezhette 155-

Next

/
Thumbnails
Contents