Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

999-ben a híres Farfát, mely aztán két évszázadon át a clunyi szellem központja lett Itáliában. Ezt az életmódot foglalták írásba az 1030 40-es években készült „Farfai szokások". Nevezetes apátsága lett Clunynek a Mantua közelében 1007-ben alapított Polirone, mely viszont 1080-ban Pragliát népesítette be. Fontos lépés volt aztán a reform fejlesztése útján, mikor II. Róbert francia király az összes királyi apátságokat megreformáltatta Odilóval. Hatásaiban legjelentősebb működése mégis Hispániához fűződött, melyet ezért kissé részletesebben kell ismertetnünk. A hispániai szerzetességnek igen sokáig nem alakult ki egységes arculata. Bár az arab uralomtól ment, északi területeken már a IX. században fölfedezhetők a Regula nyomai, mégis az még a XI. század közepén is együtt szerepelt sevillai Izidor és Fructuosius helyi jellegű szabályaival. Az új szellemet a délfranciaországi, a Pireneusokban fekvő Cuixa közvetítette a spanyolok felé. Nagy hatással működött apátja, Guarin; de utóda, Oliva volt az, aki 1018-ban a nagy és már szintén exempt katalán apátságot, Ripollt joghatósága alá vonta. Viszont Ripollhoz tartozott többek között az a montserrati kolostor, mely később a félsziget egyik legjelentősebb kegyhelye és apátsága lett. Ugyancsak Oliva apát egyik szerzetese hívta föl Sancha király figyelmét is Clunyre. A clunyi szellem térhódításának ideje a XI. században érkezett el, amikor N avarra királya, Nagy Sancha (970—1035) a félsziget egy részét kiragadta az arabok kezéből s Aragóniát és Castíliát is országához kapcsolta. 1025 körül ő vette föl az érintkezést Odiló apáttal s Clunynek így nyílt alkalom széles körű hatás kifejtésére Hispániában. Az első jelentős tény volt, mikor a király az aragon peüai St Juan 12 szerzetesét Clunybe küldte, hogy megismerjék és elsajátítsák annak életmódját. Onnét hazatérve mindnyájukat apátságok élére állította, hogy ott bevezessék a clunyi szokásokat. Vezetőjük, Paternus, St Juan apátja lett, aki még más tíz kolostor fölött is rendelkezett. A clunyi szellem ebből az aragoniai központból terjedt át aztán a navarrai Leyrába és Hirachéba s 1032-ben már a castíliai Oűába is, melyhez kb. 70 kisebbnagyobb kolostor tartozott. Hatása azonban teljesen csak akkor bontakozott ki, mikor a század második felében Sahagun, Arlanza és Silos is átvette Cluny eszméit. Ezek az apátságok legnagyobb részt megőrizték függetlenségüket, de a század második fele óta lettek már olyan apátságok is, melyek jogilag is függő helyzetbe kerültek Clunyvel szemben. A kolostori reform terén Szt Odiló nyomán haladt tovább 156-