Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet
II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban
lotta a presbyteratus fölvételét s a század közepére a nagyobb rendeket fölvett bencések száma helyenként meghaladta az 50%-ot, ami által a klerikus szerzetesek túlsúlyba jutottak. 784ben a 97 salzburgi bencés közül még csak 31-nek volt magasabb rendje s 810 körül St Riquier 300 szerzeteséből is csupán 22 volt presbyter — a reichenaui konvent viszont Erlebald apát korában (822—838) már 52 presbvterből, 15 diaconusból és 42 egyszerű szerzetesből állott s a 101 st galleni bencés közül is 895ben 42 rendelkezett presbyteři. 24 diaconusi, 15 subdiaconusi ordóval. A kolostori közösség tagozódását és munkakörének megoszlását jellegzetesen szemlélteti Szt Bonifácnak a fritzlari konventhez 747-ben írt levele. Az első apát. Szt Wigbert halála után Szt Bonifác úgy rendelkezett, hogy az ifjabb Wigbert presbyter és Megingord diaconus legyen a gyermekek tanítója s magyarázza a Regulát és ismertesse az Isten igéjét a testvérek előtt s vezesse az istentiszteletet. Hedde mint prépost Hunfrid segítségével irányítsa a gazdálkodást, ügyeljen föl a szolganépekre: Stirme vezesse a konyhát, Bernát építse a házacskákat s egyáltalán az anyagiakról gondoskodjék. És mindez Tatwin presbyter irányítása szerint történjék, aki mint apát álljon a kolostor élén. Látnivaló, hogy — a közös szerzetesi föladatok végzése mellett — egy részük adminisztrációs, a másik szellemi, a harmadik kifejezetten fizikai munkával foglalkozott. A Regula nyomán s a föladatkörök elkülönülése következtében a IX. század elejére a kolostori élet belső szervezete lényegében kiépült. Szt Benedek rendelkezése szerint az elöljárókat. az „officialis'"-okat az apát nevezte ki és mozdította el. Korunkban, mivel az apát és a konvent érdeke nem mindig egyezett, az officiálisok megválasztásában már a közösség is hallatta szavát. A 816. évi aacheni káptalan ezért óvta az apátokat, hogy officiálisaikat szükség nélkül váltogassák. Az apát helyettese a praepositus vagy perjel volt, de praepositusnak hívták az esetleg távolabb fekvő birtokok kormányzóját is. A kolostor anyagi ügyeinek közvetlen irányítóját cellarariusnak, a vendégek, zarándokok és utasok gondozóját hospitalarisnak, a betegek fölügyelőjét infirmariusnak nevezték. Az egyházi kincstár és könyvtár őre a camerarius vagy custos, az iskola vezetője a magister volt. 118