Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

kötelezettségre haladékot kér és kap. 1776-ban Bernini Pál római pap végezte el a liminát, jelentést azonban nem küldött a pk. 1779-ben újabb haladékot kért és kapott. 1780-ban ismét Bernini Pál végezte el a liminát, a jelentésre egy évi haladékot kapott a pk, 1785—1790 között évente haladékot kér és kap, 1790-ben Merenda György ágens megbízásából ismét Bernini Pál végezte el a liminát, 1790—1798 között mindkét kötelezettségre évente haladékot kér és kap, 1807, 1809, 1814, 1816, 1818, 1819 és 1820. években az elmulasztottak alól föloldozást, illetve orvoslást s mindkét kötelezettségére haladékot kér és kap az érsek. A pkségnek illetve érsekségnek egy jelentése sincs 1850-ig. Erdélyi Püspökség. Gyulafehérvár, 1788. június 21. Gróf Batthyány Ignác püspök jelentése. Kétszeri haladék elnyerése után most sáfárkodása első 5 esztendejéről ad számot. Nehéz dolog volt ezt a jelentést a többször megmozgatott pki levéltár irataiból összeállítani; mert ez a jelentés nemcsak az ő kormányzásából az első, hanem egyáltalán azon idő óta, amióta a pkök e jelentésre kötelesek. A pkség alapítója Sz. István kir. Alapításának kezdetét egyesek Gyula vezér megrendszabályozásának évére teszik, amely a hazai krónika szt. 1003 1 ; mindamellett nem kétséges, hogy Sz. István joghatóságát épúgy, mint a vallás terjesztését már az említett év előtt is érvényre juttatta ebben a tartományban. De az alapítás emléke annyira feledésbe ment, hogy egyáltalában nem lehet tudni, miféle javadalmazást adott a pkségnek a Szent Király. A következő királyok oklevelei mélyen hallgatnak erről, sőt a pkök nevei is ismeretlenek 1106-ig, amely évben Simon volt a pk. A királyok bőkezűsége és a híveknek Sz. Mihály főangyal iránti áhítata e pkséget gazdag jövedelmekkel gyarapította, a pknek Magyarországon is igen tágas birtokai voltak. Birtokain kívül övé volt csaknem egész Erdélyben a tized, negyed, census, amikben a káptalan is részesült. Sok kolostor is erősítette az igaz hitet. A váradi pkségéi voltak a kalotaszegi kerület tizedei, az aradi (Orodiense) káptalané több falu, Luther eretnekége leginkább Erdély1 Gyula fogságba vetését a Hildesheimi Évk. teszik 1003-ra, a Pozsonyi és Budai Krónika, valamint Túróczi 1002-re. Szabó Károly, Kézai Simon mester Magyar Krónikája, Pest, 1862. 58. 1. 1. jegyzet.