Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

dolt. Révay János szepesi püspök pedig beteg papoknak tett alapítványt a már említett szepes váralj ai kórházban.

1 A szegényházakról már tudjuk, hogy sokkal szélesebb körben voltak elterjedve, mint az igazi kórházak. Ezekben szegény, nyomorult, dolgozni képtelen emberek kaptak szállást, mégpedig nem egy helyen kizárólag csak szállást az alapítvány gyengesége miatt. Ezek az ú. n. hospitiumok, pl. Udvarhelyt, Nagyszebenben stb. A szepesi reláció szerint ott a szegényházak nagyon szerény épületek, alig van jövedelmük, úgyhogy a koldusok csak szállást kapnak bennük; a szükséges ellátást úgy kell összekoldulniok, a házakat a községek kötelesek karban tartani,

2 A szegényházak számára nézve tájékoztatásul közöljük, hogy a besztercebányai egyházmegyében az 1805-i jelentés szerint összesen 19 volt, de közülük csak 5 egyházi kezelésben, A nyitrai püspökségben az 1832-i reláció összesen 21-ről tud, ezekből négyet a püspökök alapítottak és láttak el. Ingatlanuk nincs, csak tőkéjük, ami általános eset a szegényházaknál. Néhol a napi adagot pénzben kapták ki a szegények, pl, Gyulafehérvárott a Sztojka püspöktől alapított szegényház az 5000 frtnyi alapnak évi kamatából, 250 írtból állandóan nyolc koldust táplált, úgyhogy mindenegyes napi 3 krajcárt kapott. Kolozsvárott a Bándi-féle szegényházban minden szegény (hetet tartott el) naponta 5 krajcárt kapott. Másutt belső és külső szegényeket különböztethetünk meg. Körmöcbányán a Szt. József-szegényház (esztergomi érsekség alapítása) 10 szegényt tartott el és 14 külsőt segített.

3 Az egyházi kezelés alatt álló szegényházak minden évben benyújtották a püspöki hivatalnak számadásukat, s falun a plébános felügyelete, illetve személyes vezetése alatt állottak. Legfőbb ellenőrzőjük püspöki megbizatás alapján az egyházmegyei alap volt, amelyet a káptalan kezelt. Kiváló szociális érzékről tanúskodik gr. Forgách Pál váradi püspök jelentése, amely szerint a püspök összeiratta a szegényeket, s ezek, valamint a konvertiták és koldulni szégyenlők, továbbá a rabok és kivételesen megjelenő nemesek a váradi szegényházzal együtt hetenkint részesültek alamizsnában. (1754-es jelentés, 290. 1.) Az egyházi intézményeken kívül még a városok, községek, földesurak is alapítottak és tartottak fönn szegényházakat, sőt a hívők fillérei is. Győrött két hospitale volt: a magyar a káptalan és a német a katonai prefektus vezetése alatt.

4 A szegényházak lakóinak és segítettjeinek vallásáról a legtöbb jelentés hallgat, csak az 1788-as erdélyi reláció érinti a vallási szempontot is, és Nagyszebennél megemlíti, hogy a luthe1 Szepes 1780, Nyitra 1832, Szepes 1801. L. a 212, 178. és 220. 11. 2 Erdély 1788, Szepes 1780. L. a 100. és 205. lapon. 3 Besztercebánya 1805, Nyitra 1832, Erdély 1788, L a 66-67, 174. és gg 1Q0, 1, 4 Besztercebánya 1805, Erdély 1788, Szatmár 1820. D) melléklet, Szombathely 1781 és 1817, Győr 1730, Vác 1835. L. a 66-67, 99—100, 192-93, 233, 241, 139, 283. 1.