Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

mondja a jelentés — a török veszedelem miatt. De már ötven év multán a püspök újra más helyen lakik.

1 Tipikusan jellemző e vidékre a zeng-modrusi püspök esete: Zengben a püspöki rezidencia romlott állapotban van, a gyenge püspöki jövedelemből nem javítható ki; viszont mint modrusi főpásztornak szintén nincs állandó tartózkodási helye, Korbávia megyének török kézre jutása után ugyan sokszor húzódott meg mint menekült a tengerparti Noviban, de ott sem lévén egészen biztonságban, a jelentés idejéig, vagyis 1695-ig nincs állandó tartózkodási helye. A zengi püspök helyzete még a 18. sz. első felében sem jutott kielégítő megoldáshoz: 1728-ban azt jelenti, hogy a zengi püspöki lakás benne való megtelepedése (1718) előtt a legrosszabb karban volt, mert az elődök nem székeltek ott (pedig a székesegyház Zengben volt!), vagy csak rövid ideig voltak e püspökségben. Megtörtént ebben az egyesített püspökségben az a különös dolog, hogy a püspök egyházmegyéjén kívül rezídeált. Az év nagyobb részét Zengben töltötte, hogy azonban társegyházmegyéjében is lakjék, e célból Fiúméban tartózkodott. E hely már a pólai egyházmegyéhez tartozott, tehát a püspök igazában idegen joghatóság alatt álló területen élt. Már az elődök is ott székeltek, mondja, a hely alkalmas fekvésétől vezetve.

2 Általában véve azonban a 18. sz.-ban a rezidencia-viszonyok nagymértékben javultak. Köztudomású, hogy III. Károly és főként Mária Terézia alatt a központi hivatalok élére egyre inkább laikusok kerülnek

3, s a főpapság világi elfoglaltságától megszabadulva sokkal nagyobb gonddal és állandósággal élhet egyházmegyéjének. E folyamatnak külső megnyilvánulásai is vannak. Egymásután épülnek fel a szebbnélszebb püspöki paloták és nyaralók. Míg az 1629-i győri jelentés szerint a püspök háza szűk és főpaphoz méltatlan, az elsőrangú püspöki kúriát pedig Miksa ideje óta a katonai parancsnok lakja, addig 1745-ben a palota visszakerül a püspök tulajdonába.

4 A váci püspök régi székháza alig ért fel egy rendes polgár házával, az újnál már Migazzi Kristóf gr. bíboros külön figyelemmel volt arra, hogy megfeleljen a magyar püspöki vendégszeretetnek, amelyet — mint mondja — nem tart a püspöki hivatás utolsó feladatának.

5 Biró Márton veszprémi püspök, aki három éven át hitvány és megviselt kunyhóban (gazula) lakott, csakhogy népe között lehessen, és veszprémi palotáját a szeminárium rendelkezésére bocsátotta, Sümegen oiy rezidenciát építtetett magának, amelynek — saját jelentése szerint — alig van párja a magyar püspöki paloták közt.

6 Hivatalos útjaik leginkább a csak ritkán tartott országgyűlésekre és a 1 Bosznia 1600. Kiadva: Hodinka, i. m. 104; és Bosznia 1650. E mű 74.1. 2 Zeng 1695, 1728 és 1741. L. a 366, 376. és 383. lapon. s Mályusz i. h. 167. 4 Az 1629-es jelentés adata: Pannonhalmi Szemle 1931. 137. A másik: Győr 1752. 142. 1. 5 Vác 1761 és 1785. L. a 262. és 271. 1. 6 Hornig, Biró Márton naplója, 334. és 350. (1758-as jelentés.)