Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

királyi udvarba szólították el a főpásztorokat. Kertiza Máté diakovári püspök pl. tízéves kormányzása alatt mindössze három-négyszer volt távol, a királyi udvarnál, egy vagy két hónapra. Biró Márton veszprémi püspök tizenhárom év alatt az országgyűlési és hivatalos utak kivételével egy-két hétre is ritkán távozott el megyéjéből. Utódának, Koller Ignác püspöknek még hivatalos, indokolt távolléte is csak néhány hétre szorítkozott.

1 A 19. században az országgyűlési tevékenység szólítja el leghosszabb időre a püspököket. A besztercebányai jelentésben olvassuk, hogy Belánszky József püspök 1825-végétől 1827 augusztusáig az országgyűlésen volt, az erdélyi püspök, Mártonfi József 1802-ben öt hónapig tartózkodott az országgyűlésen és a királyi udvarban. 1835-ben azt írja Nádasdy Ferenc gr, váci püspök Rómába, hogy már harmadik éve van Pozsonyban a diétán. De a nagyheti szertartásokra és a húsvéti istentiszteletre a főpapok visszatértek székhelyükre.

2 Az országgyűlésen való részvételt a Szentszék kánoni oknak tekintette, amely fölment a székhely-kötelezettség alól.

3 A Tridentinum az igehirdetést a püspök főkötelességének mondja és sok alkalommal megkívánja tőle gyakorlását, ha nem lehetséges személyesen, megfelelő helyettes által. Előírja, hogy legalább minden vasár- és ünnepnapon, továbbá adventben és nagyböjtben mindennap, vagy legalább is hetenkint háromszor hirdettessék a Szentírás és az isteni törvény,

4 Nem szólva a nagy térítő és szónok-püspökökről, ez a rendelkezés a maga egészében korántsem ment át a gyakorlatba. Az 161 l-es nagyszombati zsinat is csak azt kívánja meg, hogy évente gyakrabban prédikáljanak. Szorosan összefügg ez a rezidenciának előbb érintett kérdéseivel. Mert a központi hivatalokban elfoglalt vagy az országgyűlés politikai légkörében élő főpapnak, hacsak nem született szónoki egyéniség, természetesen nehezére fog esni a prédikáció. Mégis a 17. sz. a hitszónoklat terén alapvető fontosságú, mert ekkor megszületik nálunk — Pázmány működése folytán — a szentbeszéd tökéletes formája, amely napjainkig mintául szolgál. Főpapi ujjmutatás szab tíhát új irányt. Pázmányon kívül több kiváló szónok-püspökünk is volt e korban. Egyébként azonban a magyar püspökök nagyon is igénybevették a helyettes állításának lehetőségét. Személyesen csak a nagyobb ünnepeken beszéltek. Leggyakrabban az egyházmegye látogatásakor gyakorolták szónoki tisztüket, ilyenkor szinte 1 Bosznia 1783. 77.1. és Hornig i. m. 334. — Veszprém 1769. 323—24. 1. 2 Besztercebánya 1829, Erdély 1803, Vác 1835, Kalocsa 1827. L. a 72, 127, 283, 156. 1. 3 Az 1835-i szatmári jelentésről készített referátum mondja kánoni oknak Reiffenstuelre hivatkozva. 196. 1. 4 Sess. V. 2. és főként XXIV. 4. de ref. — A magyar zsinatok közül az 161 l-es (I. 7.) és 1638-as (I. 3.) nagyszombati zsinat hangsúlyozza a főpapok igehirdetési kötelezettségét. Péterffy i. m. II. 205. és 358.