Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

nincs helyes fogalmuk a teológus hivatásáról, mert tanár-félének tekintik, holott hivatásának lényege nem a szemináriumi tanárkodás, hanem a klérus és nép számára tartott évenkinti 40, a Szentírás körébe vágó előadás. Egyébként — folytatja a referáló — a magyar klérus jelenlegi rendszerének, amelyre a püspök hivatkozik, mivel általános az országban, az összes magyar egyházmegyékben ugyanazt a rossz eredményt kellene előidéznie, de ilyenről Rómának nincs tudomása- A penitenciáriusra vonatkozólag a Conciliinak már régebbi határozatát idézi az előterjesztés, amely szerint nem köteles a káptalani javak kezelését elvállalni. Mindennek ellenére Zichy püspök nem állította fel a teológusprebendát a már említett okok miatt, később ezekhez hozzájárult még a királynő részéről támasztott nehézség,

1 Salbeck Károly, az első szepesi püspök a káptalanban penitenciárius-prebendát nem talált, mivel ez Magyarországon nincs szokásban — mondja a reláció, A kanonokokat u, i, a királynő nevezi ki, de gyóntatót sem ki nem nevezett, sem nem alapított. Egyébként sincs rá javadalom. A kanonokok azonban alkalomadtán gyóntatnak. Teológus-javadalom szintén nincs az új székesegyházban, s a püspök véleménye szerint nem is szükséges, mert a kispapok a budai egyetemen tanulnak, íme, újra a már említett felfogás, amely a teológusban csupán tanárt lát! A Kongregáció 1782-i feleletében mindkét, de különösen a teológus-prebenda felállítására utasítja a püspököt, mert utóbbi az egyházmegyében lakó sok protestáns miatt nagyon szükséges. A következő jelentések nem értesítenek a helyzet javulásáról, az 1793-as szerint egyik javadalom sincs megszervezve, Róma sürgetése ellenére javulásról a 19. sz. elején sem szólhatunk,

2 A veszprémi káptalanban a 18, sz, közepén egyik sem volt meg. A zengi székesegyházról a jelentés megvallja, hogy sohasem volt benne teológus- és penitenciárius-prebenda, és nincs is számukra anyagi alap, Jesich püspök, nem is látja szükségesnek egyiket sem, mert szeminárium úgy sincs, a kanonokok közül viszont egy úgyis plébános. Nyitrán a székesegyház fekvésére való tekintettel sohasem volt penitenciáríus, csak Vurum püspök nevezett ki rövidesen székfoglalása után; a teológus-kanonokot előde, Kluch József 1815-ben honosította meg a káptalanban, de külön javadalom nem szolgált e célra. A teológus-kanonok tanár volt a püspöki szemináriumban.

3 Magyar viszonyokhoz mérten korán meghonosodott a teológus és penitenciárius a váci káptalanban. Gr, Althann Mihály Frigyes püspök 1730-, illetve 1733-ban üresedéskor — a Tridentinumnak megfelelően — felállította a két pre1 Győr 1757, 1762, 1766, 1771 és utóbbiról készült előterjesztés, 1775-ös jelentés. L. a 144, 146, 148, 150 53. 1. 2 Szepes 1780, 1793,'l801 és à referátumok s feleletek. L. a 204, 215, 217, 219 20. 1. 3 Hornig i. m. 227. — Zeng 1795,1802,1822; Nyitra 1823, 1832. Az 1823-as jelentésről készített előterjesztésben és a rá adott feleletben világosan ki van fejtve a Szentszék álláspontja e dologban. L. a 390, 394, 398, 167, 171, 173.1.