Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

storiálisok — akik mind kanonokok — tapasztalatból tudva, hogy távollétükben a kórus üres lenne s az istentisztelet kárt vallana, az említett napokon is megjelennek. Ezt a tanár-kanonokoknak is meg kellene tenniök, ami igen terhes lenne. Azonkívül Győrött hely sincsen, ahol az egyházi tanárok előadásaikat megtarthatnák. A jezsuiták ugyanis akadémiájukon nem engednék meg, a szem.ban pedig kizárólag klerikusokat tanítani nem lenne hasznos, mert az egyházi pályára készülő világi ifjak a szükséges tanulmányoktól meg lennének fosztva; őket pedig a szem,-i előadásokra beengedni sem lehetséges, sem hasznos nem lenne, mert nincs hely számukra s a szükséges fegyelmet és csendet is zavarnák. Másképen áll a dolog a szerzetes-tanároknál, akik a házi gondoktól és nyilvános ügyektől szabadok, egészen tanulmányaiknak adhatják magukat; náluk betegség, halál esetén könnyű a pótlás, mert több, kizárólag a tanításra szánt embert képesek tartani s tényleg rendelkeznek is ilyenekkel. Ily okokból a pk. kispapjait a káptalan tanácsával az összes egyházi tudományokban való kiképzés végett a jezsuiták győri akadémiájára járatja. Náluk a kispapok 4 tanártól a filozófiát, kettőtől a dogmatikát, egytől a Szentírást és egytől a kánonjogot oly eredményesen tanulják, hogy hivatásuk teljesítésére mind alkalmasak lesznek. A pk. több év előtt poenit. kanonokot nevezett ki, aki — amennyire más elfoglaltsága engedte — hivatását teljesíteni is törekedett; de mivel néhány éve dékán, azaz a káptalani javak gondnoka lett, ez kötelességében megakadályozza. Egyébként e dologban a győri népről a káplánok és szerzetesek eléggé gondoskodnak, nagyobbrészt a szerzeteseknél szokott gyónni, — A parókiák száma a e. m. népének szaporodásával szinte évről-évre nő, jelenleg 322. A székeskáptalant a pk. maga vizitálta, a vasvári társaskáptalant megbízott kanonok által. Az e. m. összes parókiáit évente az esperesek látogatják. Papi gyűlések a távolság és más kellemetlenségek miatt nincsenek szokásban, ezeket a pk. a plébánosok és káplánok gyakori vizsgái által pótolja. A szem. épülete be van fejezve, benne 46 klerikus él. Az elmúlt évben a pk. számukra állandó gyóntatóról gondoskodott, aki minden szombaton és nagyobb ünnepek előtt (B, Szűz és az apostolok) szent konferenciákat is tart nekik. Nem ritkán megtörténik, hogy a szentszék előtt oly házassági ügyek merülnek föl, amelyekben előzetes örök impotentia címén a kötelék megsemmisítését kérik. Ezekben minden XIV, Benedek „Dei miseratione" konstitúciója szt. történik. Fölmerült a kétely, vájjon a testi vizsgálatra hívatott orvosok és bábák annyiszor kötelesek-e esküt tenni, ahányszor vizsgálatot végeznek; vagy elégséges-e, ha mindenegyes alkalommal azon eskü alatt tanúskodnak, amelyet hivatásuk elnyerése elején tettek le. Mert az eskü ismételése részükről nagy nehézségekkel jár s azt hiszik, hogy ezáltal hitelükből vesztenek, ha első hivatalbeli esküjükkel nem törődve új esküre kötelesek.