Sáfár Gyula: Hangulatjelentések Békés megyében a Kádár-korszakban - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 5. (Gyula, 2011)

mazódott reagálás: nem kellett volna bemutatni a tv-ben az Őrjárat az égen című filmet, mert többen úgy vélik, hogy e film késztette a repülőfőhadnagyot arra, hogy elhagyja hazáját.” Az üggyel kapcsolatban Szabó László írt cikket a Népszabadságban Hazaáruló sorsa címmel, amivel a jelentés szerint sokan egyetértettek.

1988 őszén a bundabotrány borzolta a kedélyeket. A bundaügy az emberek szemében az alacsony társadalmi morált testesítette meg. Békéscsabán ez különösen aktuális volt, hiszen itt a labdarúgókon kívül közéleti személyiségek is gyanúba keveredtek. „A közvélemény elvárja, hogy a sport- és állami vezetők is úgy legyenek felelősségre vonva, mint egy egyszerű munkásember” - írták az 1988. november-decemberi összevont jelentésben.

Nagyobb sportesemények visszhangjai is helyenként szerepeltek a jelentésekben. Visszatérő téma volt a magyar labdarúgó válogatott szereplése. 1969-ben a dánok elleni vb-selejtezőn elszenvedett vereség után a következő megjegyzés hangzott el. „A dán válogatott, amelynek játékosai maszek boltosokból állnak zömében, jól elvertek bennünket.” Szintén 1969-ben Marseille után még nagyobb volt az elkeseredettség. „Az életben nem fogjuk elfelejteni ezt a csúfos vereséget.” Az 1986-os mexikói világbajnokság idején is téma volt a magyar csapat „csúfos szereplése”. Felvetették, hogy „tart a vezetők részéről a ködösítés, teátrálisnak és feleslegesnek tartják Mezey György azonnali lemondását és úgynevezett magánemberré válását”. Az 1988-as szöuli olimpia előtt megjegyezték, hogy „sokak szerint még a politikai hangulaton is javítana a magyar csapat hagyományaihoz méltó, sikeres szereplése”.

k A

k k -k

22