Héjja Julianna Erika: Szép kötések nemes bőrben. Békés megye könyvkötészetének történetéből - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 4. (Gyula, 2011)

45 krajcár értékben. A kassai könyvkötők céhszabályzatuk értelmében papirossal, képecskékkel, kalamárissal, gubaccsal, gálickővel, pecsétviasszal is kereskedhettek. A könyvkötők több helyen tükröt és szemüvegtokot is árusítottak. Ha gyengébben fogyott a könyv, a jó haszon reményében Müller Ferenc győri könyvkötő még egyiptomi balzsamot és holland fogtisztítót is árult. Sopronban patikaszereket, Pesten csokoládét kínáltak megvételre a könyvek mellett. A saját szükségleten felül vásárolt készletekből papír viszonteladá- sával is foglalkoztak a könyvkötők. A nyomdák - főként a nagyszombati és a debreceni műhely - a XVIII. században kiadványaik, kalendáriumaik terjesztésére bizományosokat fogadtak fel, akik legtöbb esetben könyvkötők voltak. Az Egyetemi nyomda kauciót kért bizományosaitól, azaz a könyvkötők csak igazolt vagyonuk erejéig vehettek át könyveket. A kaució legkisebb összege 200-250 forint volt, de általában 800-2000 forint között mozgott. Balogh György gyulai könyvkötő sok más vidéki mesterhez hasonlóan állandó elszámolási viszonyban állt az Egyetemi nyomdával. A tiltott könyvek kivételével mindenféle - kötött és kötetlen, régi és új - könyvet forgalmazhattak. Legnagyobb példányszámban ábécés- és más iskolakönyveket, vallási tárgyú katekizmusokat, imakönyveket rendeltek meg. A könyvkötők gyakran vállaltak előfizetés-gyűjtést egy-egy újonnan megjelenő könyvre. Barna Péter amellett, hogy könyvkötőmesterségét gyakorolta, 1831-ben Gyulán előfizetőket is toborzott a Szeldmayer Imre és Gedeon György szerkesztette, kassai kiadású Magyar Al-Koráma.

A nyomdához, kötészethez gyakran tartozott könyv-, zenemű- és papírkereskedés. Volt, aki a könyvkötés mellett képkeretezést is vállalt. A legtöbb megbízás a hivatali munkákból adódott, ezek közé számított a kötéseken kívül