Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Kovács Tamás: A szavak ereje - Az antiszemitizmus változatai a 20. század első felének magyar történelmében
Kovács Tamás A szavak ereje Az antiszemitizmus változatai a 20. század első felének magyar történelmében 2014-ben a magyarországi holokauszt tragikus eseményeinek 70. évfordulójára emlékezett mind az ország, mind pedig a helyi közösségek. Egy olyan eseménysorra, amelyet hagyományosan az 1944-es esztendőhöz szokás kötni, miközben a történések háttere, az abban résztvevő egyes emberek attitűdjei sokkal, de sokkal messzebbre, avagy mélyebbre vezethetőek vissza. Ha azonban egy szót kellene mondani, amely mindezek alapja, akkor az nem lenne, lehetne más, mint a maga a „szó”. Bár a mondás úgy tartja, hogy elszáll, de tudjuk, hogy az emberi elmékbe, az interperszonális kommunikációba könnyedén beleéghetnek szavak, mondatok, elméletek épp úgy, mint klisék, előítéletek, rosszindulatú pletykák1 és tévhitek. Mindez a modern korban — amelyet ezen tanulmányban 1867-től datálok — talán még erősebben, még kumuláltabban jelentkezett. Az egyre inkább felgyorsuló világban az információk, a hírek egyre gyorsabban terjednek szét. Az iskolázottság - így az írni-olvasni tudás egyre inkább mindennapossá válásával — a 19. század végére az újságok valóban milliókhoz jutnak el. Ugyanakkor a sajtó egyes szereplői már ekkor is a gyűlöletkeltésre, vagy éppen a vélt vagy valós szenzációhajhászásra használták fel lapjukat. A 20. században megjelenő mozi, a filmek, a filmek előtti filmhíradók, vagy a tömegcikké váló rádió is alkalmasak voltak üzenetek közvetítésére.2 A totális diktatúrákban, de az autoriter rendszerekben is egyértelmű volt, hogy többről van szó, mint tájékoztatásról; sokkal inkább befolyásolásról, „népnevelésről”. Gondoljunk csak az 1940-ben bemutatott Jud Süss című német játékfilmre, amelynek nyílt antiszemita mondanivalója, ugyanakkor meglehetősen egyszerű kifejezésmódja, tökéletesen beleillett a goebbelsi propagandagépezetbe. De ha a magyar filmtörténetet tekintjük át, akkor ott is szép számmal találhatunk az „Őrségváltásra” utaló, vagy éppen hogy azt propagáló filmet.3 Örök kérdés, hogy vajon a politikai közbeszéd hat a mindennapokra vagy ép1 Vö.: Józsa, 2001. 2 Vö.: Angelusz-Tardos—Terestyéni [szerk.], 2011. 3 Vö.: Sándor, 1997. II
