Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Sáfár Gyula: „Ne kívánd felebarátod házát” - A Békés megyei zsidó vagyon sorsa 1944-ben

lai értekezleten kiadta a rendelet végrehajtási utasítását.22 Hamarosan kijelölték a gettókat, Békés megyében összesen 14 gettót állítottak fel. Csanádapáca község elöljáróságának 1944. május 16-i jelentése jól mutatja, hogy mi történt a vagyontárgyakkal a gettósítás során. A jelentés szerint az ekkor a magyarbánhegyesi gettóba átköltöztetett hét zsidó család egyike sem jelentett be 3000 pengőt meghaladó készpénzt, se lőfegyvert, írógépet vagy fényképezőgépet. Öt kerékpár viszont volt a birtokukban, ezeket a főszolgabírói hivatalba szállították. Az elöljáróság jelentette, hogy „a dr. Fenyves Ignác, Márkus Miklósné és Wallenstein Ferencné által előadott és a vonatkozó leltárakban szereplő nemesfém, ezüst- és aranytárgyak az elöljáróságnál vannak őrizetben”.23

1944 júniusában került sor a Békés megyei zsidóság gyűjtőtáborokba szállítására, majd deportálására. A megye területén élő zsidók egyik része a szolnoki, másik része a békéscsabai gyűjtőtáborba került. A gyűjtőtáborokba való elszállítás előtt elvették a személyes tárgyakat. Dr. Diósi Imréné Fodor Magdolna visszaemlékezése szerint, amikor a gyulai zsidó lakosságot a békéscsabai gyűjtőtáborba szállították, egy hátizsákot vihettek magukkal, de azokat is átvizsgálták. „A hálóingemet kiszedték: »Erre nem lesz szüksége.« Elvették a jegygyűrűt, az összes okmányt, születési bizonyítványt, iskolai bizonyítványt, szóval minden hivatalos iratot.”24 Egy gyulai tisztviselő az igazoló bizottság előtt elmondta, hogy az ingóságokat személyi motozás útján vették el, amit detektívek és szülésznők végeztek. Az egész eljárás annyira kíméletlen volt, hogy utána három napig nem tudott enni.25 Hirsch Gábor elbeszéléséből kitűnik, hogy a gyűjtőtáborban, a „pénzverdében” veréssel, kínzással húzták ki az üldözöttekből, hogy hol rejtették el a vagyontárgyaikat. „így kényszerítették édesanyámat is, hogy megmondja a szűcs nevét, akinek perzsabundáját adta megőrzésre.”26 A Békés megyei zsidóság deportálására 1944. június végén került sor, a megye mai területéről összesen 6224 személyt deportáltak.27

A lakóhelyüket elhagyni kényszerült zsidók lakásainak, üzleteinek leltározásával kapcsolatban Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter 1944. május 15-én kiadott 147.310/1944. VI. sz. körrendeleté intézkedett. E szerint a gyűjtőtáborokba már elszállított zsidók őrizetbe vett ingóságait a közigazgatási hatóságoknak a pénzügyi szervek részére kellett átadniuk, a lakásokban, üzletekben hátrahagyott vagyontárgyakat pedig pénzügyi szerveknek kellett leltározniuk. Még ugyan22 K. Cseh, 2007. 223.

23 MNL BéML V. 343. b. 157. dosszié. Zsidó ügyek. 1944.

24 Kereskényiné, 1994. 84.

25 K. Cseh, 2002. 435.

26 Kereskényiné, 2014. 79.

27 Balogh, 2007. 61.

9i