Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén

vegyes házasságok kérdéséről is egyértelműen elítélően nyilatkozott a BÉKÉS, azt fajrontásként értékelte, amely a nemzet erkölcsi és szellemi romlását eredményezi.63

A zsidókérdés faji vetülete kapcsán érdemes azt is megvizsgálnunk, milyennek láttatta a BÉKÉS a zsidóságot olvasóival? Milyen is volt a hasábjain megrajzolt zsidó jellem, zsidó karakter, zsidó szellemiség? Ha csak a cikkekből kigyűjtött egy- egy szóval, rövid kifejezéssel kívánjuk megvilágítani ezt a kérdést, a következőeket találhatjuk: sémita élelmesség, rugékony lelkiismeret, ügyesen mesterkedik, politikai és gazdasági téren csalhatatlan a szimata, fajtájukat jellemző céltudatossággal, szívós kitartással vetik rá magukat minden lehetőségre, élelmes, ravasz, furfangos, mohó, pénzhajhász, profithajhász, kapzsi, zsugori, irigy, csaló, sötétben bátor, köpönyegforgató, bosszúszomjas, vérszomjas. Az eddig elmondottak alapján nem meglepő talán, hogy a karakterjegyek többsége inkább a negatív kategóriába sorolható, sőt vannak közöttük szélsőségesen negatív tulajdonságok is, mint a bosszúszomjas, vérszomjas. A felsorolásban azonban találunk néhány pozitív tartalmú jellemvonást is, mint az összetartó, élelmes, furfangos, céltudatos, kitartó. Ezek a tulajdonságok azonban az adott kontextusban szintén a zsidóság negatív vonásait voltak hivatottak kiemelni: általuk vált ugyanis lehetségessé a környezet még teljesebb kizsákmányolása, leigázása. A zsidóság összetartó, mindenben segíti hitsorstársait, szemben a keresztényekkel.64 Élelmes és furfangos, önös céljai elérése érdekében minden eszközt megragad. Kitartó és céltudatos, ezáltal képes biztosítani a fölényét a környezetével szemben.65

szabadulni attól a szellemi és lelki beállítottságtól, hogy e világon legnagyobb hatalom a pénz és ezzel minden megvehető, hogyan is tudná saját énjét megtagadva vállalni a lemondást, az áldozatos alázatosságot, a szerénységet.” Krisztus a miénk! Békés, 1938.12.25.

63 „A magyar nép általában nem szívesen keveredik vérségileg a zsidóval, házasság magyar és zsidó között a vér természetes idegenkedése folytán ritkán jön létre. Ha akad is olyan vegyes házasság [...], olyan osztályok egyedei kötik meg, a magyartól kétségtelenül idegen vércsoporthoz tartozó zsidóval, amely osztály nem sok súlyt helyez a fajta tisztaságára, hanem egyéni érdekei vezetik cselekedeteiben.” Vegyesházasság-érdekházasság. Békés, 1939.01.04.

64 „A mi vesztünk nem a zsidók hibái, hanem a zsidók erényei okozzák. A zsidó asztalosmester gyermeke tanulhat, tud tandíjat fizetni, mert a zsidóság gondoskodik arról, hogy annak a zsidó asztalosmesternek munkája legyen. Keresztény asztalosmesternek nem jut munka. Ha meghal egy zsidó családfő, és abban a családban egypár felnőtt leány vagy fiúgyermek van, azok a gyermekek azonnal el vannak helyezve a magyar Divatcsarnokban, Corvin áruházban, Párizsi áruházban. Ha meghal a keresztény családfő, annak a lánya elmehet cselédnek, vagy munkásnőnek egy gyárba, ha felveszik. [...] A hiba mégis ott van, hogy a magyar népnek olyan hibái vannak, amelyek mellett a zsidóság erényei könnyen válhatnak veszedelmessé. Egyszer Európa különböző városaiból származó három zsidóval utaztam együtt, amikor célunkhoz megérkeztünk, a három zsidó együtt távozott egy szállodába el. íme, milyen kis dolog, és benne van minden. A zsidóságban megvan a faji öntudat, megtalálja, segíti egymást.” Mi magyarok nem támadunk, hanem védekezünk a fajiságunkért vívott harcban. Békés, 1938.03.17.

65 „A zsidó vállalkozók korán felismerték a sajtó jelentőségét, és siettek beülni a hatalmi székbe. Fajukra jellemző céltudatossággal, szívós kitartással vetették rá magukat minden olyan lehetőségre, amely valamely lapnak vagy sajtóvállalatnak a kezükre játszását eredményezte, és ha már egyszer megkaparin50