Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén

A zsidó jellemet meghatározó központi kategóriának a BÉKÉS a pénzt, helyesebben a profitot — a könnyen, lehetőleg munka nélkül szerzett pénzt — tekintette. Ezzel magyarázta a zsidóság fentebb ismertetett sajátos foglalkozási szerkezetét is: olyan területeken igyekeztek elhelyezkedni, ahol könnyen és gyorsan lehet pénzt keresni, mint a kereskedelem vagy a pénzvilág.66 Ennek érdekében a tisztességtelen eszközök alkalmazása is megengedett, sőt egyes cikkek bibliai és talmud idézetekkel bizonyították, hogy a zsidóknak egyenesen kötelességük becsapni és kihasználni a keresztényeket.67 Ennek a sajátos, profitorientált szemléletnek a természetes velejárója volt — a BÉKÉS szerint - a zsidóság munkához való sajátos viszonya, amely legfőbb jellemzőjének a fizikai illetve a termelő munka kerülését tekintette, ennek helyébe az olyan szellemi jellegű tevékenységek léptek a zsidóságnál, ami által biztosíthatóvá vált a keresztények végezte termelő munka jövedelmének megszerzése. Különösen — a hungarista ideológiában a magyarság gerincét alkotó — földműves osztály és az általuk végzett munka állt távol a zsidó jellemtől, hiszen számukra a föld csak befektetés volt, mely révén a parasztság megsarcolható.68 A könnyű pénzkeresethez szorosan kapcsolódott az élősdi, paratottak egy lapvállalatot, onnan többé nem tágítottak. Ha átvették az uralmat a lelkek fölött, azt meg is akarják tartani.” Akinek a háza ég. Békés, 1938.09.18.

66 „Köztudomású, hogy a kazár nép parabola orra minden üzletet idejében megszimatol. Nyúlbőrtől kezdve a papírbakancsig mindenben benne vannak. Nem kell nekik sem telefon, sem hirdetmény, csendben tudósítják egymást, besúgóik pedig hajszálpontossággal informálják őket mindenről, ami eladó. [...] A rebachcsinálás elmélete abban a bizonyos lengőszakállúak számára írt nagykönyvben úgy meg van írva, hogy minden édes tej föle a héberé, savója pedig a gojoké.” Läufer Sándor és Winter Hermann egész jól megértik egymást... Békés, 1938.10.30.

67 „A zsidóság vallási lelkületét az ótestamentumi, mózesi szellem, a Talmud, a Sulchanaruch, a Chesronoth »szentkönyv«-eik fedik fel legjobban. [...] Ivadékaikat ősidőktől fogva, kicsiny koruktól arra tanítják, hogy »Csak a zsidók emberek, a nemzsidók nem emberek, hanem állatok« (Talmud: Baba mezia 114, b.). »Az Isten a nemzsidókat, bár az állatokhoz hasonlatosak, azért teremtette emberformájúnak, mert mégsem volna illő egy zsidóhoz, hogy kimondott állatok szolgálják ki. Ezért szolgálják ki emberformájú állatok.« (Midrash Talpioth 255).” Örök sírásók. Békés, 1938.10.30.; „Ez a nézet más szavakkal, de ugyanolyan értelemben a Talmudban is benne van [...]: »A nemzsidó tulajdona, vagyona, pénze és birtoka gazdátlan, tulajdonképpen semmi joguk sincs arra.« (Coshen hamischapt 156, 5.).” A zsidó világbolsevizmus Mózestől a Kominternig. Békés, 1938.12.18.

68 „Teremtett ember a világon még nemigen látott erre mifelénk olyan zsidót, aki maga fogná az eke szarvát. Faluhelyen jobban megbámulnák az ilyet, mint a repülő szamarat. Merthogy azonban egyikből sincs egy fia sem, így a csudálkozás is elmarad. Nem is ilyen kapcsolatban jelentkezik a zsidó meg a föld. A nemzetközi beállítású, örök vándorlásra érett faj csodálatos módon oda köti magát az örök mozdulatlansághoz, a batyuba nem köthető földhöz, amelynek a természet rendje szerint magához kellene láncolnia azt, aki szerelmes lett belé. [...] A magyar földművelő a lelkében, szívében hozza magával a föld utáni éhséget, azt a vágyat, szeretetet, amit egészében odaad annak az ugarnak, amelyben őseink százados csontjai porladnak [...]. A mindig üzletet szimatoló, mindenben hasznot kereső zsidóság föld- szeretete más valami. Neki nem a magyar haza egy megszentelt darabja az, [...] az ő lelkisége nem ömlik bele a magyar talajba [...]. Neki a föld nem mozdulatlan helyhez kötöttséget, nem gyökéreresztést jelent, hanem csak kereseti lehetőséget. Ezért inkább csak bérli, és üzleti szellemmel kihasználja azt.” A zsidó és a föld. Békés, 1939.01.08.

5i