Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén

di negatív hír, külföldi negatív ideológia.9 Eredetileg megalkottuk a pozitív hír és ideológia kategóriáit is az előzőek mintájára, a cikkek besorolásakor azonban szembesülnünk kellett azzal, hogy az említett kategóriákba a lap egyetlen írása sem sorolható be. Már maga ez a tény is jelzi a BÉKÉS zsidókérdéssel kapcsolatos irányultságát 1938-39-ben, illetve a nyár végétől egyre erősebben érezhető radi- kalizálódással jellemezhető fordulat tényét, különösen annak tükrében, hogy egy évvel korábban, 1937 nyarán még találhattunk a zsidósággal foglalkozó pozitív hangvételű írást; is a lapban.10

Az adatokat megvizsgálva látható, hogy nagyjából azonos arányban szerepeltek a belföldi és külföldi vonatkozású írások a lapban, és hogy a BÉKÉS hasábjain a zsidókkal foglalkozó hírek dominanciája volt jellemző az ideológiával szemben. Legnagyobb számban belföldi negatív híreket találhattak az olvasók, melyeket a belföldi negatív ideológia és a külföldi negatív hírek követtek. Ezeknek közös jellemzője volt az, hogy a zsidóságról valamilyen negatív kontextusban szóltak. Egy részük a zsidók jellemét, viselkedését leleplező írások körébe tartozott, mely gyakran azt mutatta be „szemléletes példákon keresztül”, hogyan zsákmányolták ki, vezették félre, csapták be a hatalmukkal visszaélő zsidók a keresztényeket,11 míg másik részük kifejezetten a zsidók által elkövetett bűncselekményekkel ismertette meg az olvasókat.12 Sajátos csoportot jelentettek a cikkek körében a külföldi semleges hírek, melyek rendszerint a környező országokban zajló, zsidókkal kapcsolatos eseményeket, illetve törvényhozást ismertették, általában rövid, tényszerű formában, minden különösebb hozzáfűzött kommentár nélkül,13 Ezek az önmaguk9 A cikkek besorolásakor használt külföldi és belföldi kategória talán nem igényel további magyarázatot. A hírek közé azokat az írásokat soroltuk, amelyek döntően valamilyen, a zsidósággal kapcsolatos eseményről tudósítottak, míg az ideológiai jellegű írások közé azok kerültek, melyek középpontjában a zsidóságról való gondolkodás, vélemény, illetve a hozzájuk való viszony állott. A semleges besorolást abban az esetben használtuk a hírek kapcsán (ideológia esetén értelmetlennek tűnt a kategória), ha az esemény leírása mellett további, minősítő kommentet nem tartalmazott a cikk, illetve a nyelvezete sem volt támadó vagy uszító, míg negatív kategóriába az ezeken túli híreket és ideológiai jellegű írásokat soroltuk.

10 A pozitív hangvételű írásra példa, a Bánás cikke a sarkadi izraelita hitközség centenáriumi ünnepségének terveiről: Százéves a sarkadi izraelita hitközség. Békés, 1937,08.26.

11 Néhány jellegzetes példa: Három zsidó markában 150 debreceni szabóiparos. Békés, 1938.09.29.; „A zsidónak zsebében van az esze, pénzzel mindent el lehet intézni...” Békés, 1938.10.06.; Hogyan játsszák ki a vállalatok a zsidótörvényt? Békés, 1938.10.23.; Zsidó zongoratanárnő tanít a gyulai katolikus gimnáziumban. Békés, 1938.11.20.; A talmudzsidó Tardos fűszeres a végtelenségig kihasználja keresztény alkalmazottait, Békés, 1939.01.18.

12 Néhány jellegzetes példa: Zsidók revolverrel támadtak egy kétegyházi gazdálkodóra. Békés, 1938. 04. 20.; Négy felesége volt Weisz Miksának, aki „nagyon szereti a nőket”. Békés, 1938.10.14.; Szélhámos zsidó jampecek bűnszövetkezete. Békés, 1938.10,23.; Egy zsidó tanuló késsel mellbe szúrta az osztályban keresztény osztálytársát. Békés, 1938.11.15.; A zsidó ügyvédjelölt erőszakossága halálba kergetett egy fiatal lányt, Békés, 1939.01.06.

13 Néhány jellegzetes példa: A Goga kormány megvonta a zsidóktól az italmérési engedélyeket és trafikjogokat. Békés, 1938.01.05.; Külön jelzéssel látják el a zsidó árut Németországban. Békés, 1938,03.02.;

36