Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén
ban valóban semleges hangvételű írások azonban az adott történelmi kontextus-1 ban óhatatlanul mindinkább negatív irányba terelhették az olvasók véleményét, pusztán csak azzal, hogy folyamatosan fenntartották a zsidókérdést, mint témát a közbeszédben, megerősítve azt az érzést, hogy itt nemcsak egy Magyarországot érintő, hanem általános európai, sőt világméretű problémáról van szó. Másfelől a külföldi hírek előbb látens módon, később már konkrétan megfogalmazva példákat szolgáltattak a helyzet magyarországi rendezésének lehetőségeire Is, elfoga- dóbbá téve a magyar közvélekedést a zsidókra vonatkozó jogfosztó törvényhozás Irányában.14 Az ideológiai jellegű írások száma egyértelműen a lap megjelenésének utolsó hónapjaiban szaporodott meg, s a belföldieknél szorosan kapcsolódott a hungarista mozgalom nevével fémjelzett szélsőjobboldali eszmékhez, míg a külföldiek esetén sajátos jellemzője volt a gyakran több részes, lapszámokon átívelő cikksorozat, Nem csak a zsidósággal foglalkozó cikkek száma és tartalma, hanem azok nyelvezete is egyértelmű váltást mutatott 1938 kora őszétől. A kezdetben visszafogott hangnem, az év második felében a szélsőjobboldali befolyás előretörésével mindinkább eldurvult, időnként kifejezetten alpári jelleget öltött. Különösen a publicisztikáknál, de a híreknél is megfigyelhető a jellegzetes, ironikus stílus erősödése. Tipikus példái voltak ennek a zsidók jellemét, viselkedést kifigurázó szatirikus hangvételű anekdoták, illetve viccek.15 A szerzők előszeretettel használtak a jiddisből kölcsönzött kifejezéseket, mint á jampec, bócher, síből stb. az írásaikban, s mellette a zsidóságra használt szinonim kifejezések valóságos tárházát alkották meg. Ezek egy részre a magyarországi zsidók származási helyére utalt, mint a „galíciáner, galíciai pajeszes import, galíciai gettósöpredék, tarnopoli atyafiak, Tarnopolból beszivárgott atyafiság, beszivárgott idegen faj”. Másik része a zsidók történelméhez, elsősorban az ószövetség neves eseményeihez, személyeihez és helyszíneihez kapcsolódott, mint a „makkabéUs, jádea fiá, JÚdea követője, A isidó befolyást teljesen kikapcsolják a lengyel közéletből. BéKÉSí 1938.06.03.; Drákói intézkedéseket hozott az olasz minisztertanács a bevándorolt zsidók ellen. Békési 1938.09,03.; Már Csehországban is megkezdődött a zsidóüldözés. Békés, 1938.10.25. 14 Tipikus példája a semleges hír negatívba fordulásának a Békés következő cikke, mely az olaszországi fasiszta nagytanács zsidókat érintő rendelkezéseinek ismertetése után (addig semleges hangvétel) a következő sorokkal záródott! „Lám, lám. A türelmes Olaszország is. [...] Ugyan mit követhettek el az olaszországi kevés számú zsidók, hogy így megregulázzák őket? Mégis hiba lehet valahol a héber kféta körül, ha Németország, Ausztria, Svájc után a Duce is védekezik. Vajon mikor rendezik majd nálunk is a zsidókérdést?” Zsidónak nem lehet Olaszországban. Békés, 1938.10.08. 15 A zsidó jellemet kifigurázó Írás jellegzetes példája a következő törtértet: „Eszünkbe jüt két galíciai hitsof- sos, akik egy ágyban aludtak s egyikök, a Khón nem tudott aludni, mert lejárt a váltója és rtetn blirt fizetni. Schwarcz, a társa azzal vigasztalta, hogy mondja csak meg a zsiránsának, hogy egyáltalán nem tud fizetni, azután majd a zsiránsa nem fog tudni aludni.” Ede bácsi. BÉKÉS, 1938.10.25.; Néhány további példa a zsidókat kifigurázó anekdotikus történetekre: Csuka és a zsidó földbirtokos. Békés, 1938.09.22.; Nyilas epizódok az élet viharában. Rebeka és a paradicsom. Békés, 1938.09.25. 1?
