Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén
Bódán Zsolt „BÉKÉS” antiszemitizmus A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén A zsidókérdés — értelmezésünkben a zsidóság jelenléte, gazdasági, társadalmi, kulturális szerepvállalása a magyarság körében, illetve a magyar társadalom reakciója erre a hatásra — más-más hangsúlyokkal mindig is része volt a magyar-zsidó közös múltnak. A tartalmában korszakonként változó kérdés középpontjában - Gyurgyák János szavaival élve — „folyamatosan arról van szó, hogy a politika mit kezdjen ezzel a sajátos helyzetű társadalmi csoporttal”, illetve szélesebb értelemben a magyar társadalom hogyan viszonyuljon a zsidósághoz. Természetszerűleg nem ugyanazt jelentette a kérdés Szent István országában, mint a dualizmus éveiben vagy éppen a második világháború időszakában, mindenkori tartalma azonban alapvetően meghatározta a magyar—zsidó közös történelem aktuális szakaszának alakulását.1 Jelen tanulmány célja, a holokauszt emlékév kapcsán annak vizsgálata, hogy a zsidókérdés hogyan jelent meg egy magyarországi vidéki napilapban a „vészkorszakhoz” elvezető második világháború előestéjén. A kutatás fókuszában konkrétan az utolsó két „békeév”, az 1938—1939-es esztendő állt, amely több szempontból is különös jelentőséggel bírt a zsidókérdés vonatkozásában. Egyrészt ezekre az évekre esett a kérdés „törvényi szabályozásának” kezdete, amelynek keretében megszületett az első két ún. zsidótörvény, melyek által a magyar törvényhozás szakított a dualizmus időszakában megfogalmazott polgári jogegyenlőség elvével és a zsidóság fokozatos jogfosztását, illetve faji alapú megkülönböztetését beemelte a magyar jogrendbe.2 Másrészt az 1930-as évek vége a szélsőjobboldali mozgalmak előretörésének időszaka volt hazánkban - jól szemléltetik ezt az 1939-es választások eredményei —, melyeknek ideológiájában a zsidókérdés egy erőteljes és nyíltan agresszív antiszemitizmussal összekapcsolódva központi helyt foglalt el.3 A kutatás során használt forrást egy gyulai politikai napilap, a BÉKÉS utolsó két évfolyamának számai jelentették. A szóban forgó lap a megye egyik legtekintélyesebb sajtóorgánuma volt, mely ekkor már hét évtizedes múltra tekinthetett 1 A zsidókérdés problematikájáról 1.: Gyurgyák, 2001. 14—15. 2 A zsidótörvényekről 1.: Vértes, 1997. 19-140.; Karsai, 2005.; Gyurgyák, 2001. 135-152. 3 A magyarországi szélsőjobboldali mozgalmakról, illetve a zsidókérdéssel kapcsolatos álláspontjukról 1.: Paksa, 2009., 2010.; Gyurgyák, 2001. 446-470. 32
