Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén

vissza. Tulajdonosa és kiadója szinte a kezdetektől a köztiszteletben álló nyomdatulajdonos polgárcsalád, a Dobay família volt, amely nem mellékesen Dobay János személyében a város első polgármesterét is adta Gyulának.4 A dualizmus éveiben elsősorban a „helyi intelligencia” igényeinek kielégítésére törekvő, ekkor még hetilap formájában megjelenő BÉKÉS írásait többnyire konzervatív, jobboldali és kormányközeli irányultság jellemezte, mely a Horthy-korszak nagy részében is megmaradt. Az 1930-as évek közepétől a politikai napilappá átalakuló BÉKÉS fokozatosan radikalizálódott, s az utolsó időszakában már egyértelműen a szélsőjobboldali eszmék szócsövévé vált, tükrözve a lap utolsó tulajdonosának, Dobay Jenőnek politikai irányultságát, aki maga is a helyi nyilas mozgalom aktív tagja volt. A BÉKÉS politikai radikalizálódását jelzi, hogy cikkei miatt több sajtópert is kezdeményeztek ellene,5 majd alkotmány elleni izgatás vádjával előbb egy számát elkobozták,6 végül 1939 januárjának utolsó napjaiban az egész lapot betiltotta a belügyminiszter.7

A kutatás keretében az 1938-as, illetve a csonka 1939-es évfolyam számait dolgoztuk fel. A tizenhárom hónap során a lapban megjelent írásokból első körben kigyűjtöttük azokat, amelyek már címükben is egyértelműen utaltak a zsidóságra, majd a második körben kiegészítettük azokkal, amelyeknek bár a címében közvetlenül nem szerepelt a zsidókérdésre való utalás, de tartalmában mégis azzal foglalkoztak. A következő lépés ezeknek a cikkeknek a csoportosítása, illetve tartalmi elemzése volt. A tanulmány további részében előbb a BÉKÉS zsidósággal foglalkozó cikkeinek kvantitatív, illetve stlláris elemzéséből, majd a tartalmi elemzéséből levonható tanulságokat foglaljuk össze.

A zsidósággal foglalkozó cikkek a BÉKÉS 1938-1939-es évfolyamában

A tizenhárom hónap során megjelent 319 lapszámban több mint négyszáz cikk foglalkozott a zsidósággal, amelyek döntő többségénél (359 cikk) már a cím is egyértelműen utalt a kérdéses témára. Egyenletes eloszlás esetén ez azt jelentette volna, hogy a korabeli olvasó minden számban találhatott legalább egy, a zsi4 A Dobay családról, Illetve Dobay Jánosról 1,: Erdész, 2003. 124-126.

5 Dobay Jenő és társa gyulai lakos, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége. MNL BéML VII. 1. c. A Gyulai Kir, Törvényszék Iratai. 4506/1938. Dobay Jenő gyulai lakos, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége. MNL BéML VII. 1. c. A Gyulai Kir. Törvényszék iratai. 1902/1939.

6 A Gyulai Királyi Törvényszék rendelte el a Békés 1938. november 27-1 számának elkobzását a következő cikkek miatt: „A parlamentarizmus, mint a szabadkőműves páholydiktatúra fedőszerve’’, „A zsinagógák rablóbarlangok.’’ Elkobozták a „Békés" vasárnapi számát. Békés, 1938,11.30.

7 A belügyminiszter betiltotta a Békést. Békésmegyei Hírlap, 1939.02.01.: A Békés történetéről 1. még: Dézsi-Furka-Kovács-Tóth, 1974. 34-36.: Marik, 1988. 1-2.

33