Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Kovács Tamás: A szavak ereje - Az antiszemitizmus változatai a 20. század első felének magyar történelmében
vei, illetve igyekeztek mindenkit mindenki ellen kijátszani. Mindezt csak azért, hogy a kifosztás és deportálás zökkenőmentesen történjen meg. Ezen tanulmány keretében nincs mód részletesen kifejteni Kurt Bacher SS-Obersturmbannführer szerepét a csepeli Weiss Manfréd konszern megszerzésében, illetve a mögötte álló „üzlet” részleteit,54 vagy a strasshofi „jégre tett” zsidók szerencséjét,55 illetve a Kasztner-vonat összetett históriáját megírni.56 Az 1944-es események történetében a budapesti zsidóság sorsa egy sajátos fejezetet alkot. Bár Endre László a budapesti zsidókat akarta először deportálni, végül az a német elképzelés érvényesült, hogy a budapestieket viszik el utoljára. Azonban mikor ez realizálódott volna, már ismertek voltak a kormány és a kormányzó előtt is deportálások során történt kegyetlenkedések, kínzások. Másrészt 1944 nyarára már nem csak néhányan, hanem sok millió ember tudta, hogy mi történik Auschwitz-Birkenauban. Az „Auschwitzi jegyzőkönyv” néven elhíresült jelentést számos zsidó és nem zsidó, egyházi és világi vezető már 1944 májusában és júniusában olvasta.57 Az örök kérdés továbbra is az, hogy Horthy Miklós kormányzó mikor ismerte meg, mikor olvasta el ezen beszámolót. A kérdés azért is súlyos, mert abban a források nagyjából egyetértenek, hogy május 10. és 15. között Serédi Jusztiniánon, Ravasz Lászlón, Raífay Sándoron kívül Edelsheim- Gyulai Ilona grófnő, a kormányzó menye is kapott egy példányt. Más források szerint pedig június elején Pető Ernő, a Központi Zsidó Tanács tagja is átadta a jegyzőkönyv egy példányát iíj. Horthy Miklósnak. Érdemes megjegyezni, hogy a zsidó szervezetek különböző csatornákon Hóman Bálinthoz és Reményi- Schneller Lajoshoz is eljuttatták az iratot, akik azonban — finoman fogalmazva - kétkedtek annak valóságtartalmában, Hóman pedig egyenesen propagandaanyagnak tartotta. 1944 júniusában már a pápa és Roosewelt amerikai elnök, illetve Gusztáv svéd király kérte, illetve követelte a deportálások leállítását. így végül Horthy — hangsúlyozottan a nemzetközi nyomásnak engedve — leállította a deportálásokat. Jellemző a magyar hivatalnoki gépezet működésére és németekkel való kollabo- rációjára, hogy július végéig ki tudtak „csempészni” az országból néhány deportáló szerelvényt.58 Vagyis a honvédség kötelékében lévő munkaszolgálatosok és a nagyságrendileg 250000 fős fővárosi zsidóság — amelynek nem kellett ekkor még gettóba költözni, hanem ún. csillagos házakban lakott — megmenekülni látszott. 54 Varga, 1992. 196-209. 55 Suchy, 2012. 56 Részletesen lásd: Karsai—Molnár [ed.], 2013. 57 A témáról részletesen lásd: Haraszti, 2005. 58 Braham, 1997. 849-851. 2 6
